Nyelvükben élnek
Nyelvükben élnek
- az Országgyűlés tagjai és az idegen nyelvek
A képviselői adatbázisban tallózva arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar politika krémje nem nyelvi proficiency-je miatt került oda, ahova. Apropó, angol. Nem minden képviselő gondolja úgy, hogy a modern világ lingua francáját ismernie kellene. A kormánypárti pártokban egyszerű többséggel rendelkeznek az angolul nem beszélők (FIDESZ: 51,32%, KDNP: 55,5%), míg az ellenzéki pártokban az angolul nem beszélők aránya alacsonyabb (MSZP: 23,72%, Jobbik: 42,5%, LMP: 6,25%). Persze több képviselő a „társalgási” kategóriát jelölte meg a lehetséges öt kategória közül (társalgási, alap-, közép- és felsőfokú, valamint tárgyalási), amiről el sem tudjuk képzelni, hogy mit jelenthet. Angolul használják a facebook-ot, vagy tudnak olyan mondatokat alkotni, hogy „this is a cat”? Egyszóval megragadhatatlan.
Szerencsére a külügyi bizottságban csak két képviselő van, aki nem tudná dekódolni a CNN breaking news hírcsíkját: Pintér László (FIDESZ) és Zagyva György Gyula (Jobbik). Ők a parlamenti nyilvántartás szerint egy nyelven sem beszélnek (reméljük, hogy csak elfelejtették megküldeni az adatokat). A külügyi bizottság egyébként viszonylag jól áll nyelvtudorokban; az Országgyűlés korelnöke, Horváth János (FIDESZ), aki több évtizedig élt emigrációban az USA-ban, tárgyalási szinten beszél angolul, csakúgy, mint a korábbi külügyi államtitkár, Szabó Vilmos (MSZP), a fideszes Gruber Attila pedig németül tárgyalóképes. Rajtuk kívül hatan tudnak felsőfokon angolul a 21 fős bizottságban.
Az előző posztunkban exponáltuk már Babák Mihály és Polics József szlovák illetve horvát nyelvtudását. Ki tud rajtuk kívül még valamely szomszédos ország nyelvén? Szlovákul Hanó Miklós (FIDESZ), Kőszegi Zoltán (FIDESZ) és Vantara Gyula (FIDESZ) pötyög, horvátul a soproni Firtl Mátyás társalgásiján kívül a szabadkai születésű környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán felsőfokúját tudjuk elszámolni. Igaz, ő szerbül is beszél, egyedüliként a Házban. Hacsak nem vesszük Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, aki a ma már nem létező szerbhorvát nyelvet sajátította el középfokon. Románul négy képviselő tud, plusz Szőcs Géza, kulturális államtitkár. Közülük hárman romániai születésűek: az angyalföldi körzetet elbukó szociológus Spaller Endre (KDNP) Nagyváradon, Fejér Andor (FIDESZ) Kolozs megyében, Kalmár Ferenc András (FIDESZ) pedig Brassóban született. Az MSZP-s Kovács Tibor a ploiesti Olaj és Gázipari Egyetemen tanult, ott sajátította el a románt felsőfokon. A honatya ploiesti éveiről egyébként a blog egyik kedvence, Kósa Lajos is megemlékezik egyik idei felszólalásában (muszáj idéznünk, csak hogy legyen jegyzőkönyvi idézet a posztban):
„KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Kovács képviselőtársamnak szeretném mondani, hogy a javaslathoz benyújtott gazdasági bizottsági javaslat kifejezetten kezeli azt a problémát vagy annak a problémának egy részét, amit a távhőszolgáltatók jelentenek. Ugyanis, kedves Kovács képviselőtársam, a szocialista kormánynak - még a Horn-kormánynak - az elhibázott energiapolitikai privatizációja okozta ezt a helyzetet. Lehet, hogy ön nem tud róla, mert annak idején, az ön ifjúkorában Ploiestiben máshogyan nézett ki a világ, de képzelje el, hogy a saját kormányunk annak idején olyan helyzetet teremtett, hogy a gázszolgáltatással, illetőleg a villamosenergia-szolgáltatással egész távhő-szolgáltatási rendszereknek az erőművi hőelőállítását is privatizálták.[…]”
Kétség kívül a legtöbb nyelven az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Vadai Ágnes tud, aki összesen öt nyelven beszél (angol és spanyol felsőfok, valamint francia, orosz, norvég középfok). A skandináv vonalat rajta kívül még Varga Géza (Jobbik) erősíti a maga svéd felsőfokújával. Az Országgyűlés elnöke és leendő államfő, Schmitt Pál a kimutatás szerint felsőfokon bírja az angolt, németül és spanyolul középfokon tud, franciául pedig ismeri az „enchanté” kifejezést. Az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila felsőfokon tud spanyolul (így bőven lehet közös témája Giró-Szász Andrással). Hogy az Országgyűlésben jogosítvánnyal alig rendelkező függetlenről is megemlékezzünk: az edelényi polgármester, Molnár Oszkár ismeri a „Hochwasser” szót. Az MSZP egykori nehézfiúja, Kovács László, aki a rendszerváltás előtt évekig külügyminiszter-helyettes is volt, saját bevallása szerint még társalgási szinten sem tud oroszul, pedig az szinte biztos, hogy Moszkvával nem angolul telefonozott annak idején. Vagy csak gyorsan felejt. Az Országgyűlés tagjai közül egyébként csak 36-an beszélnek oroszul, a többiek nem figyeltek az általános iskolai oroszórákon.
Érdemes kitérni az „egzotikusabb” nyelvekre is. A FIDESZ-ből hárman is büszkék eszperantó nyelvtudásukra (Hoppál Péter, Lakatosné Sira Magdolna, dr. Nagy István), unalmasabb plenáris üléseken biztosan ezen a nyelven leveleznek egymással. Hiller doktor felsőfokon bírja a latint, ami elvárható egy történelem-latin szakon végzett bölcsésztől; a fideszes Ágh Péter a Parlament büféjében szokott latinul társalogni, ami egy holt nyelv esetén nem kis fegyvertény.
Legérdekesebb mind közül az LMP-s Szabó Tímea, aki társalgási szinten tud fársziul, vagyis perzsául, szóval ha Ahmadizsenád hazánkba érkezne, biztosan tudna vele pár szót váltani. A többi néma csend.
