Nem kellett, csak egy egész hetet várni addig, hogy publikus legyen az az ominózus parlamenti jegyzőkönyv, amelyben Szilágyi György Jobbikos képviselő nagy karriert bejárt beszólása szerepel. A jegyzőkönyvet vezető közszolgák nem voltak szívbajosak, a történelmi hűség kedvéért szó szerint idézték a nemzet felemelkedésén dolgozó képviselőt közfeladatai ellátása közben. Idézzük az Országgyűlés május 8-i ülését:
"ELNÖK: Szilágyi György képviselő úr… (Szilágyi György: Tetszett, amit mondott! Nagyon ügyes fiú!) Képviselő úr! De nem a hangversenyteremben van, illetve nem a futballpályánál vagyunk, hanem az Országgyűlésben. (Dr. Apáti István: Az ész a fontos, nem a haj!) Arra kérem, hogy ha lehet (Dr. Apáti István: Büszke rá az osztályfőnöke! A közeli és a távoli rokonai!), egy kicsit csöndesebben. (Dr. Apáti István: Tragédia!)
Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Most felkérem Tiba István jegyző urat, ismertesse a napirend utáni felszólalók névsorát.
DR. TIBA ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Szávay István, Jobbik; Ander Balázs, Jobbik; Magyar Zoltán, Jobbik (Szilágyi György Dömötör Csabának: Ne mutogassál! Gyere ki! Úgy nyakon baszlak (sic!), hogy leszáll a fejed!); Bodó Sándor, Fidesz.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Most 9 óra 54 perc van, elkezdjük a kérdések és az azonnali kérdések tárgyalását. [...]"
Bejegyzésünk címe hatásvadász, de igaz. Legalábbis a közbeszólások tekintetében biztosan. Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának október 15.-i ülésén Hiller István és Novák Előd kotyogott bele nyakló nélkül a kulturális államtitkár, L. Simon László műemlékvédelemről tartott tájékoztatójába. Nem is akárhogy.
„L. SIMON LÁSZLÓ kultúráért felelős államtitkár (EMMI): […] Nagy Gergely itt elmondta azt, elnök úr, hogy műemlék-felügyelőt fenyegettek meg. Hozhatnék példákat, hogy volt építésügyi hatósági vezető felhívott azzal, hogy köszöni, hogy változtattunk. Nem akarom elmondani, hogy milyen sztorikat mondott el nekem a telefonba, de javaslom az újságíróknak, hogy tessék már utánamenni néhány műemlék-felújítási ügynek, tessék már néhány átfogó tényfeltáró riportot csinálni, és akkor nézzük már meg, hogy tényleg fekete meg fehér-e ez a dolog, és tényleg valós-e az, amit itt folyamatosan megpróbálunk előadni, hogy itt volt egy szeplőtelen magyar örökségvédelem, és van ezzel szemben egy csúnya oligarcha réteg, amelyik maga alá akarja gyűrni minduntalan, mint a gonosz sárkány a királynét, a magyar kultúra ügyét. Tényleg! És akkor majd jönnek a szocialisták, és karöltve a jobbikosokkal Szent Györgyként szúrják le a sárkányt? Ne vicceljünk már! (Dr. Hiller István:Aki alatt fekszik a királynő. – Derültség.) Esetlegesen végigmondhatom, miniszter úr? (Dr.Hiller István: Igen, csak olyan szép kép volt.) Jó, csak már esetleg nagykoalícióba léptetek a Jobbikkal, és a közös platform az, hogy mindig beleszóltok a beszédembe? Merthogy én egyetlenegyszer se szóltam bele a tiédbe. (Novák Előd: Ez legyen a legnagyobb közösdolgunk. – Derültség. – Dr. Hiller István: Nem is lesz nagyobb. – Derültség.) […]”
Tavalyi posztjaink óta csak annyi változott, hogy egyik kedvenc bizottságunk élén már nem L. Simon, hanem Cser-Palkovics András áll, akivel ritkábban konfrontálódik Novák. Ezért külön figyelmet érdemel, amikor L. Simon meghívott vendégként ismét feltűnik a bizottsági ülésen.
Apáti István és Zagyva György Gyula - fradiszív és utearc (fotó: barikad.hu)
Rendhagyó volt a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat június 22-én lefolytatott maratoni, három és fél órás általános vitája. A focihoz mindenki ért (kivéve Dávid Ibolyát), de azért mégsem tudni pontosan, hogy az NB1 nyári szünetelése vagy a parlamenti patkó stadionos elrendezése hozta magával a különös vitát, de a hozzászóló országgyűlési képviselők szinte kivétel nélkül fontosságát érezték annak, hogy jelezzék, pontosan melyik csapatnak szurkolnak.
Ezek alapján különös mátrix rajzolódott ki, amely szerint a Jobbik-frakció a sztereotípiákkal ellentétben nem egyértelműen fradista sőt, a karikás ostorral gyakran mutatkozó Zagyva György Gyula egyenesen UTE-fan. De megfér a frakcióban a ZTE-szurkoló Zakó László is (az egy héttel később tartott részletes vitából egyébként kiderült, hogy a ZTE jól megfér a Fradival, de erről majd később) és még ki tudja, ki milyen mezt visel titokban az atilla alatt.
„DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb Lenhardt képviselőtársam már sokat beszélt identitásról, identitástudatról, hát ennek keretében röviden pozicionálom magam. Magam is a Ferencváros-szurkolók népes táborához tartozom, olyannyira, hogy számomra három csapat létezik: a Ferencváros, a Fradi és az FTC. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Vérvizsgálatok alkalmával folyamatos problémám, hogy az évek során bezöldült a vérem, folyamatosan visszahívnak, nem tud vele mit kezdeni a komplett magyar orvostársadalom sem egyébként. […]”
A teljességhez hozzátartozik, hogy Apáti képviselő úr felszólalásában egy ’97-es Győr-Ferencváros Hrutka-fejesre is visszaemlékezett, egyebek mellett.
A FIDESZ természetesen elsősorban Videoton-szurkoló (kivéve Révész Máriuszt, aki vélhetően a budapesti IV. osztályban vitézkedő Kőbánya Stars-ért szorít és a vitában a kormányt képviselő Kontrát Károly államtitkárt, aki megrögzött Pápa-szurkoló és még néhány, ismeretlen esetet), míg a vitában résztvevő MSZP-s Varga László a diósgyőri DVTK-nak lengeti a zászlót. Az LMP-ben sincs frakciófegyelem: a frakcióvezető Schiffer András a Vasast, míg Kukorelly Endre a Ferencvárost zárta a szívébe.
Zagyva György Gyula mutatkozott a legaktívabbnak az általános vita során: számtalan tapasztalati ténnyel, futball-almanachokat megszégyenítő adattal is előállt és még számtalan ötlettel is, így egy pirotechnikai módosítóval:
„ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): […] Itt ellenállni fognak a szurkolók. Abban az esetben nyilván lehetett volna velük beszélni vagy lehetne, ha itt tárgyalnának velük, megkérdeznék a véleményüket, és ésszerű kompromisszumokat lehetne kötni. (A felszólaló ruhájára tűzött mikrofon leesik.) Ebben a pirotechnikai kérdésben, megkérdezem, hogy lehetséges-e egy olyan részt beletenni a törvénybe, hogy az a klub, aki úgy gondolja, saját felelősségre egy vagy két szektort- nyilván nem a családi szektort, hanem mondjuk az ultrák szektorát kijelölje - és ott ellenőrzött körülmények között lehessen az adott klub mérkőzésén pirotechnikai eszközt használni. És mindaz legyen a klub felelőssége. Higgyék el, hogy lesz ilyen klub. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)”
A javaslat nem maradt szó nélkül, a levezető elnök Balczó Zoltán (Jobbik) reflektált is rá, mivel Gulyás Dénes fideszes képviselő mindezeket hallva azért messzebb ült egy kicsit:
„ELNÖK: Szeretném biztatni Gulyás Dénes képviselőtársunkat, hogy bátran visszaülhet a helyére, mert amikor riadtan távozott Zagyva György bejelentésénél, hogy beszédét pirotechnikai eszközökkel fejezi be, nem alkalmazással fejezte be, csak beszélt erről a kérdéskörről, tehát bátran visszajöhet. (Derültség a jobbikos padsorokban. - Gulyás Dénes: Azért messzebb ültem egy kicsit.)”
Az LMP-s frakcióvezető apró humor bonbonja ugyan eltörpül az előzőhöz képest, de azért szóra érdemes. A bonbon nem más, mint egy szép jogi formula:
„SCHIFFER ANDRÁS (LMP): […] Államtitkár Úr! Ez egy olyan abszurd helyzetet fog előidézni, hogyha mondjuk én, feltéve, de meg nem engedve Zagyva Gyulával kívánnék meccsre járni, és közösen indulunk el, közösen veszünk jegyet, de ő, mondjuk, elmegy az Újpest-táborba, én pedig a Vasas-táborba... - kéne mennünk az önök előírása szerint, és mégsem azonos táborba ülünk, akkor mi bűncselekményt fogunk elkövetni. Ez egy teljes abszurditás! Aki ezt a büntetőjogi rendelkezést leírta, szerintem még életében nem járt futballmeccsen.”
Sokáig vegetált az internet óceánjának közepén a téházblog, szinte már el is feledték egykori lelkes olvasói. Szinte.
Egy korábbi olvasó mindent megtett annak érdekében, hogy folytassa az egyetlen magyar üléstermi kultúráról számot adó blogot és felvette a kapcsolatot az alapítóval, bizonyos Kesztyűs kézzel. Az új szerkesztő, Mr. Garry Mandering az átadás-átvételi dokumentáció megismerése után azonnal útjára bocsátotta a Tisztelt Ház blogot a teljes választókorú lakosság szellemi és lelki épülésére. Első posztját az alábbiakban olvashatják.
Tekerj!
Talán magukon képviselőkön és háttérembereiken kívül senki sem tanulmányozza az Országgyűlés honlapján publikált irományokat. Miért is tenné? Rengeteg aláhúzás, áthúzás, unalmas pdf-fájlok tömkelege az, semmi más. Itt egy törvényjavaslat, ott egy módosító javaslat, amott egy interpelláció. Na és?
Ám ha megkerültük a Horn-fokot, mégiscsak érdemes elidőznünk hosszasabban és felkutatni azokat az anyagokat, amelyekben saját magukat próbálják szórakoztatni a sokszor hajnali 4-ig tartó ülésnapokon a Ház hölgyei és urai. Mert vannak ilyenek.
A sajtó méltatlanul elhanyagolja a módosító javaslatok indokolásának műfaját, pedig egy felettébb hálás műfajról van szó. A képviselő szabadjára engedheti benne a fantáziáját, kibontakozhat mint államférfi (államnő) mint szépíró és mint jogász is. A módosító javaslatok indokolása terra incognita, hiszen jóformán azok sem olvassák, akiket közvetlenül érint a törvényhozói munkában.
Ezt bizonyítja az is, hogy Karácsony Gergely LMP-s képviselő módosító javaslatát néhány hevenyészett internetes megjelenésen túl nem elemezték a maga mélységében. Az elektronikus hírközlési törvény módosításához kapcsolódóan benyújtott javaslat indokolása önmagáért beszél. Mármint azért, hogy fogadják el. Ezért az indokolásba nem mással érvel Karácsony, mint magával Szijjártó Péter elmosódott, ámbátor megnyerően mosolygó arcmásával illetve egy tavaly őszi nyilatkozatával a pofátlan végkielégítések kapcsán. Nem csoda, hogy éppen őt idézi, hiszen az idézett törvényjavaslat szerint a Médiatanács elnökét és elnökhelyettesét megbízatása megszűnésével 12 havi juttatás illetné meg a jövőben. Az, hogy a miniszterelnöki szóvivőről készült kép nem a legelőnyösebb, a blog szerkesztőinek véleménye szerint nem tompít azon Karácsony azon szándékán, hogy ezt olvasva minden kormánypárti képviselő szíve meglágyul és végül be fogják fogadni a módosítót.
A sokszínűséget jelzi egy másik módosító, egy ugyancsak folyamatban lévő irománynál. A Jobbik két képviselője dr. Kiss Sándor és dr. Gyenes Géza nyújtotta be az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz azt a módosítót, amelyben a következők szerint érvelnek:
„INDOKOLÁS
A vágott dohány jövedékei adójának a cigaretta jövedéki adó mértékéhez növelése a cigaretta fogyasztás növekedését segíti elő, ami káros az emberi egészségre. A vágott dohány cigarettává sodrása vagy cigarettahüvelybe töltése viszonylag hosszadalmas manuális tevékenység, így kevesebb ideje jut dohányzó embernek a cigarettázásra és kevesebbet is dohányzik, ezáltal az egészségét kevésbé károsítja. A vágott dohány fogyasztása a legszerényebb jövedelműekre jellemzőelsősorban. Szociális érzéketlenségre utalna a legszegényebb dohányzók csempész cigaretta fogyasztására való kényszerítése.”
Gyakorlott dohányosok biztosan tapasztalati tényekkel is tudják igazolni a két képviselő feltevését (mi is várjuk a publikum véleményét a kérdésben). Az indokolás stílusa (különösen azt figyelembe véve, hogy egy végzett gyógyszerésztől és a Magyar Orvosi Kamara egykori főtitkárától származik) kifejezetten irodalmi. Az azonban, hogy a cigarettásdobozokon hamarosan feltűnik az a felirat, hogy „Tekerj inkább, tovább élsz!”, nem valószínű és nem csak azért, mert ellenzékiek nyújtották be a módosítót. Nehéz elképzelni, hogy az idézett módosítót éjszakákon át, feltűrt ingujjú jobbikos egészségpolitikusok dolgozták ki, sokkal valószínűbb, hogy a parlamenti büfében következett be a népegészségügyi áttörés. Külön elismerést érdemel, hogy ilyen rövid szövegbe sikerült ezek mellé még egy csipet szociális demagógiát is becsempészni.
Kérjük olvasóinkat, hogy amennyiben hasonlóan kreatív, szórakoztató módosítókkal találkoznak, küldjék meg nekünk a tisztelthaz@gmail.hu címre! A legfrappánsabb módosítót beküldőt tárgysorozatba vesszük és a blog napirendjére is kitűzzük.
Kovács Zoltán egyelőre vezet a Démoszthenész-díjért folyó harcban
Talán kevesen gondolják úgy, hogy egy olyan unalmasan hangzó, ámbár annál fontosabb napirenddel bíró ülés legmélyén, mint amilyen a szeptember 14.-i volt, igazi gyöngyszemeket lehet találni. Pedig üléstermi gyöngyhalászaink rátaláltak A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésének végrehajtásáról szólótörvényjavaslat általános vitáján az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság fideszes elnökére, dr. Kovács Zoltánra, aki műfajában – bátran mondhatjuk – külön nívót jelent. Hűséges olvasóink talán joggal gondolhatják úgy, hogy blogunk inkább elmarasztal, minthogy jutalmazna: ezen a gyakorlaton szeretnénk változtatni. Hogy ne érje szó a T. Ház elejét, ezért az általunk valamilyen szempontból kimagaslónak ítélt hozzászólásokat igyekszünk (ha nem is teljes egészében, de) lehozni ehelyütt, hogy az Országgyűlés feloszlatásának napján kihirdethessük a ciklus Démoszthenész-díjasát.
„DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék visszatérni az eredeti napirendhez, mert azt érzékelem, hogy a vita teljes átpozicionálása folyik, elsődlegesen a szocialista képviselők részéről. Elhiszem azt, hogy kellemetlen erről a költségvetésről, amit önök 2008-ban terjesztettek be, és fogadtak el... (Gőgös Zoltán: Nem, egyáltalán nem! - Kovács Tibor: Erről beszélünk!) Én is meghallgattam Kovács képviselő urat. Hozzászoktunk, hogy állandóan beordibál, de kérem, most hallgasson végig engem.
Akkor is ezt csinálta, amikor 2008 novemberében a költségvetés vitája folyt a parlamentben. Szeretném elmondani, hogy én itt voltam akkor, és ellenzéki képviselőként nem csak azért volt nagyszámú az indítványok benyújtása, mert úgy gondoltuk, hogy tudjuk javítani azt a rossz költségvetés-tervezetet, amit önök behoztak ide - a vízibivalybőr táskája Veres pénzügyminiszter úrnak, mint a busójárás, ki-be járt a József nádor tér és a Parlament között, négyszer terjesztettek be költségvetést -, az ellenzéki képviselők komoly bajban voltak a tekintetben, hogy melyik számhoz tudnak módosító indítványt benyújtani, melyik a valós szám.
(14.20)
Ilyen helyzetben kellett költségvetést alkotni a parlamentnek. Előtte szeretném felidézni azt a szituációt is, lehet, hogy önök már nagyon elfelejtették, hogy 2008 augusztusában és szeptemberében multiplakátokon hirdették, hogy kijött-e a gödörből, amikor egyébként a gazdasági világválság már az Egyesült Államoktól Európáig mindenkit elért. Akkor azt is mondták önök, hogy majd minket elkerül. Aztán miután mégis bejött ide, akkor ez úgy begyűrűzött - egyébként mi nem tehetünk semmit erről az egész költségvetési szituációról. Ami ma itt az önök felszólalását illeti - Boldvai Lászlótól Burány Sándoron keresztül Puch Lászlóig, Kovács Tiborról nem is beszélve -, azt kell mondanom, hogy ehhez pofa kell, sőt azt is mondhatnám, hogy az önök képén nincs bőr, hanem teflon. (Derültség a Fidesz soraiból. - Babák Mihály: Bivalybőr!)”
A közbeszólásért Babák Mihálynak, blogunk régi kedvencének jár a pont, de nem szabad elmennünk dr. Kovács leleményessége mellett sem, hiszen a magyar Országgyűlés történetében még senki sem hasonlította az MSZP-seket fluorozott polimerhez. Csak per tangentem jegyezzük meg, hogy Kovács Tibor leoltása is szépségdíjas. De van itt busójárás és valós számok halmaza is.
„DR. KOVÁCS ZOLTÁN: (Fidesz): […] Ami az előterjesztést illeti, nemcsak az első ötven oldalt kell, tisztelt képviselőtársaim, elolvasni, amelyekből önök idéznek, hanem a teljes, több száz oldalt el kell olvasni, és akkor jó néhány meglepetés fogja majd önöket érni a saját egykori költségvetésük végrehajtásával kapcsolatosan. Mi akkor is elmondtuk, hogy ez egy nem jó költségvetés, de ehhez képest a Gyurcsány- és a Bajnai-kormánynak, mert ez egy kettős, megosztott kormányzati periódus, még az azokon a rossz számokon is sikerült bizonyos tekintetben rontani. Mondok is majd rá néhány példát. Mi akkor egyébként arra hivatkoztunk, hogy például nem kellene ennyit költeni - hogy példát is mondjak - kormányzati kommunikációra több tízmilliárd forintot, amikor bajban van az ország. Nem kellett volna kormányzati kommunikációra például olyan jellegű reklámoknak helyet adni, amikor a Böbe tehén rajzfilmen ugrál, hogy friss legyen a tej, és ezért 145 millió forintot kifizetni. Vagy mondok még egy példát: nem kellett volna a TV2-nek több mint 270 millió forintot odaadni európai uniós forrásokból, hogy az európai uniós szál megjelenjen a történetben, a forgatókönyvíró ezért 14 milliót kapott, a stylist 6,5-et, a sminkmester meg csak 5-öt. Tehát ilyenekre költötték a pénzt, és én már nem is akarok a kutyafitneszről és a nem tudom, milyen egyéb, 40 centis kilátóról példákat mondani. (Derültség a Fidesz soraiból.)”
Már Böbe tehénért megérte végighallgatni/végigolvasni a felszólalást, nem is beszélve a kutyafitneszről és a 40 centis kilátóról. Kovács láthatóan jó humorral és kellően éles szemmel van megáldva ahhoz, hogy élvezhető és könnyen érthető beszédeket mondjon el az ülésteremben. Ráadásul mindezt nem az ődöngő kétpercesek műfajában, hanem egy előre bejelentett hozzászólásban tette meg, amelynek időtartama 13 perc 55 másodperc volt (érdemes megnézni beszédének közepétitt - sajnos nincs fönt a neten egyben). Összegezve elmondhatjuk, hogy a pápai polgármester beszéde látványos, lényegbe vágó és ez a mai viszonyok között kiemelkedő teljesítménynek számít. Igaz, a prozódiával még van egy kis baj. Hogy mindezt imprózta, az külön elismerést érdemel. Szuperlatívusz. Hajrá dr. Kovács Zoltán!
A képviselők parlamenti kultúrájáról alkotott véleményünket mindenképpen árnyalni fogja a Nemzetbiztonsági bizottság legutóbbi, szeptember 14.-i üléséről készített jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv azért kuriózum, mert a bizottság munkáját a legritkább esetben szokták a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tenni, főleg az ott tárgyalt ügyek miatt. Igaz, talán most is jobban jártak volna, ha így tesznek. A kedves és kitartó Olvasó ne számítson bombasztikus posztra, minket most inkább a mélyszerkezet érdekel. Ugyanakkor kár lenne hosszasan elidőzni az apropónál, inkább idézzük a fejlécből a tudnivalókat, amely szerint a napirend a következő: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 19. § (7) bekezdése alapján a Nemzetbiztonsági bizottság döntése dr. Staudt Gábor országgyűlési képviselő nemzetbiztonsági bizottsági tagságra jelölése további érvényessége tekintetében.
Annak rendje és módja szerint megjelent az ülésen dr. Staudt (ha már mindenki kibiggyeszti a saját neve elé, most játsszunk el ezzel kicsinyég’), a Jobbik budapesti főpolgármester-jelöltje, akit a Jobbik még májusban a bizottsági helyosztó meccseken épp e bizottság élére kívánt jelölni, de e pozíciót a magaspolitika magasiskolája arra való hivatkozással, hogy dr. Staudt a Magyar Gárda alapítója volt, meghiúsította. Abba ne menjünk bele, hogyan, de a történet egy ízes appendixeként szolgál éppen ezen ülés jegyzőkönyve is, amiből csak a gourmand-okat tisztelve, a pikáns részeket emeljük ki.
„ELNÖK:[…]Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon a helyettesítéseket is figyelembe véve! (Szavazás.) Egyhangú döntést hozott a bizottság, úgyhogy megkérem, hogy a zárt ülés táblát vegyük le, és mindenki bejöhet, Staudt képviselő urat szeretném pedig megkérni, hogy üljön át oda. (Dr. Staudt Gábor az elnöki asztal mögötti székek egyikéről: Hová?) Teljesen mindegy, csak ne ide, hanem oda (Kezével előre mutat.), ha lehet. Éppen ülhet az Alkotmányvédelmi Hivatal mellé is. (Dr. Staudt Gábor a tárgyalóasztalnál középtájt leülve: Hát, inkább nem, vitánk van, nem szeretném lejáratni, kockázati elemként.)”
Már a felütésben megcsillan dr. Vadai Ágnes, bizottsági elnök diplomata-vénája, amely alapján akár az UNESCO-főtitkára is lehetne. Csakis az egyedülálló asszertivitás jeleként tudjuk ugyanis felfogni azt, ahogyan lecsapja dr. Staudtot, akárcsak Vona Gábor ama bizonyos önkormányzati kampányfilmjében a cigánybűnöző szúnyogot. Bár utánanéztünk, de a hét nyelven beszélő Vadai doktornő önéletrajzában nem találtunk gimnáziumi osztályfőnöki múltat, amely alapján indokoltnak vélhetnénk az ülésrendre vonatkozó pedantériát. Ugyanakkor Staudt jogi doktor adja a bankot és mereven elzárkózik attól, hogy a nem túl szerencsés képzettársításokat is magában rejtő Alkotmányvédelmi Hivatalt (AVH) képviselő Balajti László mellé üljön. Érdemes ebben a posztban is megemlíteni a jegyzőkönnyvvezető-dramaturg tökéletes teljesítményét, szinte a szemünk előtt pörög le az egész fékezett habzású politikai thriller.
De lépjünk tovább! Érdekes operett adódik ismét, no nem a lényegről, hanem olyan marginális dolgokról, mint hogy ki kit helyettesít a bizottsági ülésen. Sajnos ez a blog nem képes közvetíteni azt a mélyenszántó és komoly szakmai munkát, amit ezek a képviselő urak és hölgyek az idézett ülésen végeztek, de higgye el, kedves kitartó Olvasó, ez a sok szájtépés is a munkával jár.
„ELNÖK: […] Köszönöm szépen. Más frakció? (Senki sem jelentkezik.) Előterjesztő? (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor a nemzeti együttműködés jegyében kérdezem, hogy ki az, aki támogatja az ügyrendi javaslatot. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) A helyettesítéseket is számoljuk! Kovács képviselő úr, ön kit helyettesít? (Dr. Kovács Zoltán: Lezsák képviselő urat.) Nem, nem, őt Demeter alelnök úr helyettesíti. (Dr. Kovács Zoltán: Rácz Róbert képviselő urat.) Őt Móring József Attila helyettesíti.
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Szeretném elmondani, hogy én egy fideszes képviselőt helyettesítek. A bizottság titkára idehozott hozzám egy jelenléti ívet, hogy a következő képviselőt helyettesítsem. Aláírtam. Azt áthúzatta velem, hogy őt már valaki helyettesíti. Akkor aláíratott velem még egyet, azt nem húzatta át velem. Tehát most meg kell nézni a jegyzőkönyvben, hogy melyik képviselőt helyettesítem. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Elmondhatom, képviselő úr?
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Ilyenkor az elnök elmondja, hogy ki kit helyettesít.
ELNÖK: Milyen jó az emlékezőtehetségem: Lezsák Sándor képviselő urat Demeter Ervin képviselő úr helyettesíti, Rácz Róbert képviselő urat pedig Móring József Alajos képviselő úr helyettesíti. (Móring József Attila: Attila...) Bocsánat, Móring József Attila képviselő úr helyettesíti, és valószínűleg véletlenül került aláíratásra önnel a helyettesítési papír, mert egyébként ez került bediktálásra a jegyzőkönyvbe, alelnök úr kérésének megfelelően. (Demeter Ervin: Önnek kell beszámolni, nem vitatkozni róla negyedórát.)
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Jó, rendben van, akkor a második aláírásomat is szíveskedjenek kihúzni a jelenléti ívből, a helyettesítésből.
ELNÖK: Jó, tehát akkor a helyettesítések figyelembevételével ki az, aki az ügyrendi javaslatot támogatja? (Szavazás.) Nyolc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Kettő nem. Akkor az ügyrendi javaslatnak helyt adunk, és akkor az elvi állásfoglalás tekintetében, ami a kérés volt, akkor kérem alelnök urat, hiszen ő volt az egyik előterjesztő, hogy fogalmazza meg, legyen szíves, az elvi állásfoglalást, ami az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának határozata lesz. […]”
Kovács doktor Zoltán doktor remek szereplésén csak a bizottság vezetője tesz túl, főleg azzal a pikírt megjegyzésével, hogy „a nemzeti együttműködés jegyében kérdezem”. Hogy Móring József Attilát Alajosozza, az egyfelől érthető, másfelől freudi elszólásnak is tekinthető, amennyiben Vadai doktornő visszasírja az Országgyűlés egykori MSZP-s mentelmi bizottsági elnökét, a hasonló nevű Géczi József Alajost.
„ELNÖK: […] Ha nincs ehhez a napirendi ponthoz hozzászólás, akkor én ezt a napirendi pontot lezárom, és ezzel a bizottsági ülést... (Dr. Staudt Gábor: Akkor csak sajtótájékoztató keretében szólhatok?) Azt gondolom, az elvi vitát lezártuk, úgyhogy az elvi vita tekintetében... (Dr. Staudt Gábor: Oké, akkor sajtótájékoztató.) Azt úgyis megtartotta volna, képviselő úr, függetlenül attól, hogy itt most szól vagy sem, úgyhogy a vitát és a napirendi pontot lezárom.”
Szép. Szegény dr. Staudt doktor végigrimánkodta a bizottsági ülés második felét, hogy szót kapjon, de nem adtak neki. Erre a végén még kap egy maflást Gyurcsány egykori hadügyi államtitkárától (doktor).
És hogy mi lett az ülés eredménye? Elhalasztották a Staudt doktor ügyében való határozathozatalt.. És mindez másfél órába került.
Vajon van-e állhatatosabb képviselő az Országgyűlésben, mint Novák Előd? Aligha. Következő posztunkban legalábbis igyekszünk ezt bebizonyítani, bár nem szeretnénk elvitatni az akcióban segédkezők érdemeit sem.
Végy egy a frakciódból egy levezető elnököt, told fel a laptopodon a volume-ot és játssz le, amit csak akarsz. Na jó, azért kapcsolódjon a politikához. Novák Előd nagyot álmodott, de az álma valóra vált. Múlt hét keddi napirend utáni felszólalásában, amelynek címe „A Kubatov-listázás folytatódik”, Novák levette zakója hajtókájáról a mikrofont és laptopja integrált hangfalához tartotta. Íme a videó:
És a szöveg, ha valamely szót elmosott volna a sufnituning-hangosítás:
„NOVÁK ELŐD (JOBBIK): […] Ezt mondta Kubatov Gábor előző ciklusának egyetlen beszédében, és úgy tűnik, hogy a Fidesz eldugta azóta Kubatov Gábort, várhatóan egyszer sem fog felszólalni ebben a ciklusban, háttérfeladatokat bíztak ugyanis rá, más dolgokkal foglalkozik ma már Kubatov Gábor, nem holmi képviselői feladatokkal. Hallgattassék meg tehát Kubatov Gábor, hogy mivel is foglalkozik ő. (A laptopon elindítja a hangfelvételt: "Ráadásul ismertünk 15 ezer olyan embert a városban, ennyi szavazatot kaptak a többiek, akik Páva Zsoltot elutasították. Tehát azt állítom, hogy név szerint ismertünk minden olyan embert, aki elment szavazni, és nem Páva Zsoltra szavazott. Név szerint ismertük az embereket. Tehát meg tudom mondani most a városban, hogy kik azok a komcsik, akik egyébként elmentek szavazni, és nem a Pávát vagy nem a Fideszt támogatták.")[…]”
Mármost. A Tisztelt Ház-blog nem akar foglalkozni Kubatov Gáborral és az ő viselt dolgaival. Tessék, itt van, lehet olvasni és hallgatni, minket ez nem érdekel. Minket inkább az a képviselői padsorokban lezajló forradalom izgat, ami közelebb hozza a digitális hanganyagokat és a youtube-ot a törvényhozáshoz! És e forradalom két szobra nem más, mint maga Novák Előd és a forradalom gyémántfokozatú támogatója, bizonyos Balczó Zoltán, aki mindezt lehetővé tette. Nem véletlenül ájuldozik a laptop felcsendülése hallatán a háttérben az LMP-s Vágó Gábor sem, aki rendszeresen szokott idézni kedvenc blogjaiból az ülésteremben (reméljük, hogy a T. Házról is megemlékezik legalább egy napirend előttiben). És miért forradalom? Mert mindez a nyár elején nem történhetett meg. Idézzük csak fel! Novák Előd június 21.-én, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a Jobbik frakció vezérszónokaként kért szót. A levezető elnök a fideszes Jakab István volt, aminek a jelentősége a fentiek fényében döntőnek mutatkozik majd. De ne lőjünk le egy poént se, inkább olvassuk:
„NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: De engedjék meg, hogy idézzek, mivel ezt tartjuk a legfontosabb kérdésnek, egy másik példát is, az elhíresült Kubatov-botrányt, amely után a média természetesen megkereste a Fidesz sajtóosztályát. Hallgassák! (A mikrofonjához tartott mobiltelefonon hanganyagot játszik le.)
ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Megkérem, hogy szíveskedjen a beszédét elmondani. Ez kérem, nem egy konferencia, ahol ezt megteheti a Házszabály szerint. Megkérem, fejezze be! A jegyzőkönyv számára kérem jegyezni, hogy az elhangzott szöveg nem kerülhet rögzítésre. Öné a szó, legyen szíves folytatni.
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Most már akkor az sem kerülhet rögzítésre tehát, ami az Országgyűlésben elhangzott. Mindegy, elmondom én ezt természetesen szóban is. Az történt, hogy egy bizonyos médium felhívta az Országgyűlést, és kérte kapcsolni a Fidesz sajtóosztályát, amit kapcsoltak is, és elmondta az újságíró, hogy a Kubatov-üggyel kapcsolatban szeretne érdeklődni, amelyre nemes egyszerűséggel a Fidesz sajtóosztálya lecsapta a telefont. Hát így működik, frappánsan ebben a harminc másodpercben kiderült volna, de hát bárki megnézheti, a YouTube-on megtalálja természetesen ezt a videót, amit itt ezek szerint tehát nem lehet idézni hitelt érdemlően. […]”
A jegyzőkönyv meglehetősen szemérmes, pedig amint az a videón hallható (tessék 1:40 környékére tekerni), a felvétel első néhány mondata bizony elhangzott az Országgyűlésben, viszont Jakab István törölteti ezeket a parlamenti jegyzőkönyvvezetővel. A videót nézve egyébként az a benyomása lehetett a tudatlan szemlélőnek, hogy Novák SMS-ezik saját vezérszónoki felszólalása közben, pedig azok a gombnyomások voltak a forradalom első momentumai. Jakab persze lecsapott, mint a vércse. És valószínűleg minden levezető elnök lecsapott volna, kivéve Balczót. Ezért állhatatos Novák képviselő úr: összekombózta, hogy a napirend utánija alatt Balczó elnököljön és úgy sütötte el az első lövést az e-világ Auróra cirkálójáról. Az összebeszélés Novák és Balczó között egyébként kézzel tapintható, ha meghallgatjuk az Országgyűlés honlapján, milyen hadarva és zavartan mondja el Balczó átvezető szövegét a kései órára való tekintettel halaszthatatlan közfeladatait ellátó és így saját napirend utánijától is távol maradó parlamenti doyen, a fideszes Horváth Jánosra utalva.
Sajnáljuk, hogy a nyári pihenőidőben nem szúrtuk ki az alábbi affért az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság július 27.-i üléséről. A szereplők: a bizottság KDNP-s elnöke, Lukács Tamás és Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki kétség kívül vezeti az üléstermi kommunistázás kanadai táblázatát. Blogunknak is rendszeres szereplője már és reméljük, megtartja azt a jó szokását, hogy hozzászólásaival kellő mennyiségű anyagot biztosít szerzőinknek! Nos, nézzük is a bizottsági operettet:
„ELNÖK: Javaslat érkezett a napirend kiegészítésére, nevezetesen Gaudi-Nagy Tamás a bizottság tagjai által már ismert javaslatát ismételten benyújtotta, amelyről a bizottság vita nélkül határoz. Aki egyetért azzal... DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Kérem ismertetni a tartalmát, elnök úr! ELNÖK: Bocsánat, de a bizottság tagjai megkapták írásban. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): A nyilvánosságot azért kellene tájékoztatni, hogy mi ez a javaslat, esetleg. ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabályt tessék elolvasni: a napirendről vita nélkül határozunk. Tessék feltételezni minden képviselő hölgyről és úrról, hogy írni-olvasni tud... DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): De a nyilvánosság meg itt van, és ők nem tudják, hogy miről van szó! ELNÖK: Bocsánat, írni és olvasni tudó képviselőkről van szó, ennek következtében a Házszabály rendelkezése szerint a napirendrevétel végett vita nélkül határozunk. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Ügyrendi hozzászólásom van. ELNÖK: Ügyrendi hozzászólás azért nincs, képviselő úr, mert a Házszabály úgy rendelkezik, hogy vita nélkül határozunk. Miután kiosztásra került az anyag, mindenki tud írni-olvasni, ennek következtében a képviselők tudják, hogy miről határozunk. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Továbbra is ügyrendi kérdésben kérek szót. ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr! DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából azért kértem volna szót, mert úgy gondolom, egy napirend-kiegészítési javaslat tekintetében legalább a jegyzőkönyv kedvéért a javaslat lényegét ismertetni kellene, nevezetesen azt, hogy 2010. július 4-én a rendőrség jogellenesen lépett fel az Erzsébet téri békés tüntetés résztvevőivel szemben, ennek a kivizsgálását és tanulmányozását kérem a bizottságtól. Mellékeltem hozzá most már az összes képes anyagot, illetve elhoztam egy-egy DVD-t, amely a rendőri jogsértést tartalmazza. A legsötétebb gyurcsányi időkben napirendre lehetett venni bármilyen jogsértést, Balog elnök úr erre példát mutatott. Én kérem, hogy ezt tegye meg a bizottság. Ezt egy kicsit botrányosnak érzem, hogy fontos dolog ez a hódmezővásárhelyi adatügy, de ehhez képest az, hogy békés tüntetőkbe gázolnak bele rendőrök, gumibotozzák és könnygázsprayzik őket, meg képviselőket is lökdösnek, ez már, azt gondolom, egy kicsit több. Úgyhogy én kérem, ennek fényében mérlegelje a bizottság ennek a napirendre emelését. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék tanulmányozni a Házszabályt, hogy mi az az ügyrend. Amennyiben ezt ügyrendi hozzászólásnak minősíti, akkor azt feltételezem, hogy a Házszabály ismeretében némi hiányosságokat kell pótolnia. Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki egyetért, hogy ezzel a napirendi ponttal kiegészítsük az ülésünk napirendjét. (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) 8 nem. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 5. Képviselő úr, megkérem, a megjegyzéseit akkor tegye meg, amikor szót adok. DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Akkor kiosztom az anyagot! ELNÖK: Bocsánatot kérek, képviselő úr, ne ossza ki! DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Az ügyrend zavarása nélkül kiosztom. ELNÖK: Képviselő úr, szíveskedjék majd ismételten tanulmányozni a Házszabályt! (Dr. Gaudi-Nagy Tamás DVD-ket tesz le a képviselők elé az asztalra.) Kérem a munkatársaimat, gyűjtsék majd be az anyagot, mert a Házszabályt... DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Kövér házelnök úrhoz fogok majd fordulni! ELNÖK: ...akár tetszik önnek, akár nem, a Házszabályt be fogom tartatni! A Házszabály szerint ez nem népfórum. Azt lehet kiosztani, ami engedélyezett.”
Gaudi-Nagynál elszakadt a cérna, nem vitás. Egyébként az eset kísértetiesen hasonlít Novák Előd korábbi KSB-s kiborulására, amiről ugyancsak beszámoltunk. Igaz, a jogvédő teljesítménye nem üti meg a nováki mércét, szimplán csak kurucosan kekec. Persze, egy ilyen témában nem is lehet más az ember - mondhatnóóók. A 2006-os rendőri brutalitásokról szóló panelek már mindenki előtt ismertek, főleg a nevezett bizottság tagjai előtt, de repetitio est mater studiorum. Gaudi-Nagy ugyanakkor az irónia magasiskoláját műveli akkor, amikor azt mondja, hogy az "ügyrend zavarása nélkül" osztja ki a DVD-ket; erre nem mindenki képes, egyszerűbb Jobbik-frakciótagok talán a folyosóra hívták volna ki Lukácsot.
Egyébként Lukács azután lett a bizottság elnöke, hogy Balog Zoltánt elorozta Navracsics minisztériuma, de úgy tűnik, hogy ő is állni fogja a sarat elődjéhez hasonlóan és a bizottság nevéhez méltó emberiességgel fogja kezelni a hasonló helyzeteket. Ugyanakkor zavarbaajető, hogy Lukács minden bizalmát a képviselő hölgyek és urak szövegértési kompetenciájába helyezi. Mint ahogyan zavarba ejthet sokakat az általa használt "népfórum" kifejezés is, de mi azt gyanítjuk, hogy a lakossági fórum és a gárdaavatás műfaja között van félúton.
Ezúttal sem szabad azonban elfeledkeznünk a jegyzőkönyvvezető zseniális dramaturgiai háttértudásáról - mintha egyenesen színpadra írta volna, úgy hat ez a jegyzőkönyv.
Holy sitt! Mesterházynak még gyakorolnia kell a képes beszédet
Az őszi ülésszak Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött el, amelyben a tradíciók szerint értékelte az elmúlt időszakot és az elkövetkezendő idők programjáról is szót ejtett. Abba most ne menjünk bele, hogy ez sikerült-e, inkább koncentráljunk mai leletünkre, az Orbán felszólalására reagáló MSZP-s Mesterházy mondandója közben elhangzott, igazi tízpontos közbeszólásra!
„MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): […] Azt már tudomásul vesszük, és szinte természetes, hogy ön az előző kormány eredményeit saját magának tudja be. Itt büszkélkedett azzal, hogy hat helyet ugrott előre az ország, és megelőztük Szlovákiát a versenyképességi versenyben. Én hozzátenném, hogy ez egészen biztosan nem ennek a 100 napnak az eredménye. Mint ahogy az sem, amikor állandóan romokról beszél. Én ajánlanám a figyelmébe, hogy nézze meg jobban azokat a romokat, akkor rá fog jönni, hogy ez építési törmelék, nem pedig rom. (Derültség a Fidesz soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Sitt!) […]”
Egyébként Mesterházy hozzászólását már többen idézték más szerencsétlen kiszólások és innuendók miatt, de mi most csak ezt a magas labdát vehetjük górcső alá., hiszen azon nyomban le is ütötték. Értik, ugye, hogy kerül egy metaforikus mátrixban egymás mellé az építési törmelék és Hagyó Miklós? Első kérdés: cui prodest? Ha nem lennének rá egyértelmű jelek, hogy Mesterházy - hogy is fogalmazzunk - nem mozog túlzottan otthonosan az üléstermi rögtönzés műfajában, még azt hihetnénk, hogy valójában fideszes ejtőernyős, aki szándékosan rontja az MSZP amúgy is BAR-listás hitelét. Második kérdés: ha ilyen béna Mesterházy, miért nincsen trénere, aki kiképzi az ilyen esetekre? A mellette ülő Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója láthatóan csak a kurjongatáshoz ért, nem ártana beültetni valakit a frakcióvezető úr mellé, hogyha megremeg a keze Orbán hallatán, kikapja belőle a tollat és írjon helyette valami frappánsat. Harmadik kérdés: na…de tényleg. Megint ki szólt közbe a FIDESZ-ből? Látják, kedves kormánypárti honanyák és honatyák, ezt a színtiszta, a thaz-index szerint is 10/10-es (frakcióvezetői bónusszal plusz 1) közbeszólást megint nem tudjuk bekönyvelni senkinek sem. Meglesz ennek a böjtje a 2014-es összesítésnél!
A fentiek fényében különösen megalázó Orbán riposztja, aki viszont ért a rögtönzéshez és simán a padlóra tudja küldeni a Mesterházyhoz hasonló kiskalibereket. A helyzet az, hogy minden ilyen napirend előtti meghallgatása után csak erősödik az emberben a sztereotípia: Orbán akármilyen politikus is, szóban verhetetlen. Már ha nincs közelben Gyurcsány, akire egyébként az ülés ezen szakaszában többször is ráközelített a kamera.
„DR. ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: [...] Sajnálom, hogy Freud úr nem lehet jelen, mert annak a mondatnak, amivel tagadni próbálta az előző kormány rombolását, mondván, hogy itt nem romhalmazok vannak, hanem építési törmelék - na, ennek a mondatnak Freud úr biztosan örült volna. (Mesterházy Attila: Nem Freud, minden ember örül neki.) Hát igen, sitt, urak, sitt. (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiban.) Az építési törmeléket sittnek hívják, és ha egy ország az építési törmelékre hasonlít - ami kétségkívül nem egy valóságtól elrugaszkodott kép az ön esetében, 8 éves kormányzásuk után -, azért semmiképpen nem fest biztató képet az ország helyéről, és feltárja annak a munkának a mélységét és komolyságát, amit nekünk el kell végezni. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) [...]"
Látják? Mesterházy megkísérel közbeszólni és csak rontani tud saját helyzetén. A börtönszocialistázás örök poén marad a kormánypárti oldalon, valószínűleg külön kommunikációs tréningek szóltak a FIDESZ-KDNP kampánya során Hunvald György csíkos szereléséről és Hagyó Miklós kóteres borostájáról - nem is beszélve Mesterházy névrokonáról, bizonyos SZDSZ-közeli Mesterházy Ernőről.
És amire annyi, e blog szerzőihez hasonló parlament-junkie várt: elkezdődött az őszi ülésszak! Mivel mással kezdhetnénk meg a szeptember hónapot, mint egy ötcsillagos Novák-Ujhelyi csörtével (ami egyébként áthajlik néha multiplayerbe is)? A téma: Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról. De garantáljuk: az alábbi jegyzőkönyvi citátumokban egy huncut szó sem fog esni e témáról.
„NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen. Kedves Lendvai Ildikó Néni! Ne legyen cinikus, és mondja azt, hogy ezek komoly javaslatok...
ELNÖK: Elnézést, képviselő úr, lehet, hogy késő este van, de tartsuk meg szerintem a parlamenti megszólítás és kulturált párbeszéd (Lendvai Ildikó: Hadd mondjak erre valamit!) minden egyes előírását. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Abszolút úgy beszéltem. […]”
Szóval, a korábbi cenzorozás után nénizés. A közbeszólás sem semmi, de Lendvai hangját elnyeli az MSZP-frakció üresen kongó szektora. Csak egy, csak egy MSZP-s van talpon a vidéken, a levezető elnök, bizonyos Ujhelyi István. Ő ezt nem hagyhatta a Novák-féle 1 perc 57 másodperce után annyiban és a Latorcai-féle iskolát követve tartott egy rövid exkurzust az illemről. (Itt szeretnénk jelezni, hogy a blognak nem feladata bárkin is számon kérni a spanyol etikettet, mi csak dokumentálunk.)
„ELNÖK: Az ön hozzászólása a nemzeti összetartozástól igen messzire esett ebben az elmúlt két percben, képviselő úr. Hadd engedjek meg magamnak ennyi megjegyzést. A hozzászólásában legalább három olyan motívum volt, ami nem ide illő volt, felesleges, és az a szerencséje egyébként, hogy egyik hozzászólásra sem akar senki reagálni, mert különben abból egyre élesebb vita kerekedne.
Egyébként lehet, hogy én hamarabb jártam, amikor még nem volt divat, Székelyföldön például, mint ön, de akkor ezt majd megbeszéljük máskor, csak nem szoktam vele kérkedni, sőt kirándulásokat is szerveztem oda.
Megadom a szót kétperces hozzászólásra Lenhardt Balázs képviselő úrnak, Jobbik.”
Egyszerűen csodálatos! Csak azt sajnáljuk, hogy (megfelelően kodifikált és bürokratikus oktávban szólva) nem került megfogalmazásra az a bizonyos három motívum, amit oda nem illőnek tartott Ujhelyi, igaz, ezek kiderülnek Novák hozzászólásának alaposabb áttanulmányozása után, amire ehelyütt nem vállalkoznánk. Annyit azért elmondhatunk, hogy az LMP oktatáspolitikusa, Osztolykán Ágnes szerint Novák "cigányellenes gyűlöletbeszédre" alapozta a hozzászólását, amit Novák még ugyanebben a szakaszban igyekezett tisztázni. Inkább arra vállalkozunk, hogy azok munkáját segítsük, akik a Lendvai-fikázásról akarnak majd monográfiát írni. Itt van ugyanis Szávay István, a Magyar-Naurui Baráti Társaság elnöke és a magyar virsli- és pumpaipar éltámogatója ugyancsak a Jobbikból. Figyeljük csak meg, hogy Ujhelyi hogyan fúj visszavonulót saját magának!
„SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt... Nem tudom, cenzor asszonynak szabad hívni, ha néninek nem is?
ELNÖK: Úgy hívja, ahogy gondolja, semmi probléma, csak...
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. Akkor a tisztelt Lendvai cenzor asszonyhoz annyit szeretnék hozzátenni, a 18-as módosításához: kedves képviselő asszony, egy nemzeti ügyhöz, egy nemzeti szempontból fontos ügyhöz ön egész kivételesen egy olyan módosítást tett, aminek értelme is van. A 18-as pontról beszélek. Én komolyan nem értem önt, hogy akkor miért kellett itt mégis megszólalnia, és a képviselőtársainak a teljesen értelmetlen és ezt a javaslatot kicikiző, kifigurázó javaslatát a védelmébe venni. […]”
Újabb cenzorozás. Juhéj. Ezért érdemes volt felcsatlakozni hétfőn este a netre. Hiába, a Jobbik a stand up comedy és a történelmi igazságosztás különös hibridjeként kezeli a részletes vita műfaját.
A kép bal alsó sarkában álldogáló Pősze Lajos itt még tudta követni, ki kivel van.
A nyári rendkívüli ülésszak ugyan véget ért, az Országgyűlés és így a Tisztelt Ház blog is aluszik, de álmában azért még csönget egy picit. Bár a parlamenti honlap adatbázisa karbantartási munkák miatt nem üzemel, de szemfüles jegyzőkönyv-junkie munkatársaink még korábban lementették a Gaudi-Nagy Tamás által csak lex Gárdaként emlegetett törvénymódosítás zárószavazását rögzítő jegyzőkönyv-részletet. Hogy abból mik ki nem derülnek!
Az persze köztudott, hogy a Jobbik-frakció a határozathozatal alatt tarkóra tett kézzel állt, ezzel csempészve be a Ház falai közé némi radikalizmust, igaz csak a dadaista színházakra emlékeztető módon. Az viszont kevésbé ismert tény, hogy a párton belül a Gárdával kapcsolatos kiszólásai miatt elmarasztalt és frakcióvezető-helyettesi posztjáról leváltott Pősze Lajos kvázi tévétornát rendezett mindeközben.
„ELNÖK: […] Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. A minősített többséget igénylő rendelkezésekre figyelemmel erre két részletben kerül sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/580. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit (A Jobbik képviselői tarkóra tett kézzel felállnak. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Lex Gárda!) az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, arra figyeljenek, amit az elnök mond! Elnézést. (A Jobbik padsorai felé:) Tisztelt Képviselő Urak! Annyi megjegyzésem hadd legyen, hogy önök azt jelezték, nem fognak szavazni a szavazás során. Ilyen már előfordult a Házban, de ilyen demonstratív jelzéssel elnökként még nem találkoztam, de szavazás közben jártunk, ezért most elölről kezdem, hogy pontosan tudja mindenki, hogy miről szavaz. Tehát kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/580. számú törvényjavaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta. Kérdezem a tisztelt ... (Pősze Lajos leül. - Zaj, derültség, taps a kormánypártok soraiban. - Pősze Lajos feláll.) Képviselő Hölgyek, Asszonyok, Urak! Engedjék meg, hogy a szavazások végére érkezhessünk, hiszen csak megmutatom, hogy a forgatókönyvünk még ennyi szavazást tartalmaz, szerintem érdemes erre odafigyelnünk, úgyhogy megyünk is tovább. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a T/580. számú törvényjavaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak most! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: 262 igen szavazattal, 46 nem ellenében, tartózkodás nélkül az Országgyűlés elfogadta. (Zaj.) És megyünk tovább! (A Jobbik képviselői leülnek.)"
Nem tudjuk, hogy a Szerencsejáték zRt.-t egykori vezető Pősze csak a trombózistól próbálta-e megvédeni végtagjait, avagy ennél vaskosabb tartalmú, már-már forradalmi különutas politika meghirdetésére tett kísérletet hirtelen leülésével, amelyet aztán később meggondolt. Nem tudjuk, hogy kapott-e bármiféle penitenciát Pősze képviselő úr nem túl katonás viselkedéséért, de reméljük, hogy az alakzati kiképzésre sor kerül a nyáron.
„LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): […] De ha nem a politikából venném a példát, hanem mondjuk, filozófiából, a bécsi kör egyik nagyon híres tudományfilozófus csapata, amikor azzal kínlódott, hogy hogyan lehet a tudományos igazságot definiálni, végül egy nagyon jó definíciót adott, és azt hiszem, ez a nyilvánosság értelmezésére is alkalmazható. Ők azt mondták, hogy igazságnak csak az tekinthető, ami cáfolható. Mert amit lehetetlen cáfolni, azt nem lehet tudományos tételként megvédeni sem. Nos, ennek alapján mondom, jó politikai rendszernek, értsük ezt akár egy kormánykurzusra, akár tágabb értelemben a többpárti demokráciára, jó politikai rendszernek csak az tekinthető, ami korlát nélkül kritizálható; ahogy igaz a tudományfilozófiában, úgy igaz a politika és a nyilvánosság szerepében.”
Az eset azért különös, mert Lendvai saját bevallása szerint is magyar-történelem-filozófia szakos tanári diplomával rendelkezik. Viszont ekkora bakiért bármelyik általános filozófiatörténeti avagy tudományfilozófiai kurzuson karót kapna. Az „igazságnak csak az tekinthető, ami cáfolható” egészen slampos megfogalmazása a tudományos igazság Karl Popper által proponált falszifikacionista koncepciójának, de menjünk bele ebbe a megfogalmazásba, hiszen a T. Házban nyilván nincs idő filozófiaórát tartani. Az viszont már egyértelmű hiba, hogy Poppert egy az egyben a Bécsi Körrel köti össze, mert bár Popper csakugyan Bécsben született és egészen az Anschlussig ott is tevékenykedett a Kör tagjaival sokszor szoros kapcsolatban, de Otto Neurath, a Bécsi Kör tagja egyenesen "a Kör hivatalos ellenzékeként aposztrofálta”[1]. Nem véletlenül, hiszen a Bécsi Kör a protokolltételekről szóló polémiáiban éppen a fentebb idézett leegyszerűsített definícióval szöges ellentétben álló verifikacionizmust hirdette, vagyis azt, hogy akkor értelmes egy állítás (még csak nem is kifejezetten a tudományos), ha bizonyos kritériumok alapján el tudjuk dönteni, hogy igaz, vagy hamis. Igaz, ezt a nézetet a ’60-as évek és a ’70-es évek fordulóján még az ELTE-n is formalizmusnak bélyegezhették és mint ilyet, elvetendőnek, szóval ha Lendvai képviselő asszony a vonatkozó kérdésben nem éppen pontos, akkor írjuk jóhiszeműen ennek a számlájára a tévedését. Hiszen tévedni emberi dolog. Az külön finomság, hogy a jegyzőkönyvvezető kisbetűvel írta a Bécsi Kört. Nyilván a Házon belül más paradigma uralkodik, mint egy tudományos cikkben.
[1] Lásd Filozófia (szerk. Boros Gábor), Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007, 1115.
Nincs könnyű dolgunk akkor, amikor összegeznünk kell az elmúlt időszak közbeszólásait. A termés ugyanis bőnek és ízletesnek mutatkozik, így fájó szívvel, de több igazán színvonalas és konstruktív közbeszólást is ki kellett hagynunk az ülésszakról tudósító toplistánkról. Ki kellett hagynunk Novák képviselő úr több koronás közbeszólását is az összeállításból (attól még persze megkapja a pontokat érte). Ítészi munkánknak lendületet ad, hogy a magyar parlamentarizmus Jinje és Jangja is, vagyis Harrach Péter és Novák Előd is külön műfajként ismerte el az ülésszakon a „közbeszólást”.
Kezdjük egy kis ráhangolódással, ezúttal az előző szórásból kényszerűen kimaradó ékkővel:
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): […] Ami viszont számomra biztosan támogathatatlanná teszi a határozati javaslatot, az egy bővített mondat, és ezt szeretném fölolvasni: "Tovább súlyosította a helyzetet, hogy az előzetes letartóztatások indítványozásakor és elrendelésekor az első fokon az ügyészi és a bírói szervezet sem volt képes alkotmányos rendeltetésének megfelelni, és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekre az esetek többségében megfelelő szakmai indok hiányában, a büntetőeljárás alapelveinek semmibevételével került sor."
ELNÖK: Ez így volt. (Dr. Répássy Róbert: Így van.)
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Ezt biztos, hogy nem mondta a másodfok, egy. (Közbeszólások: De igen!) Kettő: aki ezt leírja, és aki ezt képes támogatni és aláírni, az, úgy gondolom, a hatalmi ágak megosztásának az elvét súlyosan félreértelmezi. (Dr. Répássy Róbert: Például Gyurcsány!) Nem gondolom, hogy egy másik hatalmi ág... (Dr. Steiner Pál: Lehet itt közbeszólni, elnök úr? Mert akkor én is beszólok!)[…]”
Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság, május 19. Steiner Pál, az V. kerület volt polgármestere rebegtette meg lágy tremolóját ezen a bizottsági ülésen. Steiner egyébként joggal pályázik a magyar Országgyűlés legszendébb képviselője címre, hiszen eddigi nyolcéves praxisa alatt mindössze négyszer kért szót a Házban, abból három idén hangzott el, egyszóval megtáltosodott.
A szituáció egyébként forró. Répássy végiggyurcsányozza (lám, ez az ige is létezik) a bizottsági ülést, viszont Steiner még ebben a szorongatott helyzetben is képes föltalálni magát, mint valami Móricka-viccben. Nem tesszük szokássá, de bekönyvelünk Steinernek egy nyolcast soron kívül.
thaz-index: 8/10
De most térjünk át a tárgyalandó időintervallumra! Fordított sorrendben haladjunk, hogy az izgalom számára tér nyíljék.
No. 5.
„DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az a helyzet, hogy Gaudi-Nagy képviselőtársam jobban bírja hangszálakkal, mint én... (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Nekem három napja ment el, a múlt héten ment el a hangom.) Igen. Csak a kérdésre válaszolnék. […]”
No, ilyen is ritkán van. Legalábbis a jegyzőkönyvbe mondva. Bizonyára a saját egészségi állapotukról diskuráló képviselők mintha nem is az Országgyűlés egyik ülőalkalmatosságán, hanem egy külkerületi SZTK műanyag egyenszékeinek valamelyikén várakoznának. Csak azt sajnálhatjuk, hogy Gaudi-Nagy ügyvéd úr nem nyújtott át Schiffer úrnak egy szem Strepsils-t. Az lett volna csak a könnyfakasztó. A frakcióvezető-bónusz ettől még jár Gaudi-Nagynak.
„DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! (A mikrofonja nem működik.)
ELNÖK: Miniszter úr, a kártyája be van-e illesztve? (Balczó Zoltán: Ne a piros ászt, hanem a képviselői kártyát!) Mindjárt segítenek. (Dr. Martonyi János elé hordozható mikrofont tesznek.) Öné a szó, miniszter úr. […]”
Nem nagy szám, de egy újdonsült közbeszólótól jó teljesítmény, főleg akkor, ha a T. Ház egyik alelnökéről van szó. A Jobbikos Balczó a pulpituson sem nagyon szokta megkongatni a csengőt, a fentiek fényében pedig úgy tűnik, hogy egyenesen pártolja a műfajt. Azt nem tudjuk, hogy veszített-e nagyobb összeget korábban Martonyival szemben. Jár az elnöki bónusz.
thaz-index: 7/10
No. 3.
Orbán Viktor múlt hét csütörtöki napirend előttije is bekerült a válogatásunkba. Nem nagy cucc, de úgy gondoljuk, hogyha a nemzeti Pantheon olyan élő mellszobrai szólnak egyszerre közbe, mint Nyakó vagy Gyurcsány, azt muszáj közzétennünk.
„ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: […] Ennek köszönhetően, a nemzeti centrumnak köszönhetően maga az Országgyűlés is más ma már, mint a korábbi években volt. Ezt mindannyian tapasztalhattuk. Az elmúlt években az Országgyűlés ugyan gyakran értékes, de végül is meddő viták helyszíne volt. Senki sem vitatja, magam sem, hogy a viták szükségesek, a viták hasznosak, és a viták inspirálóak, föltéve, ha cselekvéshez vezetnek. De nálunk nem vezettek, legfeljebb pótcselekvéshez, újabb és újabb, itt lobogtatott, de soha meg nem valósult programokhoz. Az új Országgyűlés viszont a cselekvés helyszíne lett. Nem egészen két hónap alatt - engedjék meg, hogy ezt kellő szerénységgel mondjam: nem egészen két hónap alatt -, úgy érzem, többet végzett, több és jelentősebb változást hajtott végre, mint elődei nyolc év alatt. (Egy hang az MSZP soraiból: Jaj! - Taps a kormánypárti oldalon. - Nyakó István: Kósa úr is megcsinálta ezt, valóban. - Az elnök felé fordul. - Gyurcsány Ferenc: Smasszernek tartja. - Derültség az MSZP soraiban.)”
Nyakó csak Untermann-nak jó Gyurcsány gyenge, ám jól kivitelezett poénjához. Mintha előre megbeszélték volna, hogy egy Kósa itt, egy smasszer ott. Emiatt a képlet kissé önironikussá válik és kifejezetten Nyakó kerül a smasszer (nem sameszt akart mondani véletlenül?) szerepébe, csak éppen Gyurcsány mellett. Nem tisztünk dicsérni a volt miniszterelnök jelenlegi munkáját, de ezúton is szeretnénk köszönetet mondani neki, amiért meg mert szólalni újra a magyar Országgyűlésben. Elszámolhatnánk a miniszterelnök-bónuszt is, de nem tesszük.
„NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Június 16-án ünnepelte fennállásának 125. évfordulóját Magyarország legpatinásabb sportegyesülete, az Újpesti Tornaegylet. Az UTE, amely a régóta megszűnt MAC-ot követően az ország második sportegyleteként alakult meg, ez alatt az egy és negyed évszázad alatt Magyarország legeredményesebb sportklubjává vált.
[…] Dr. Ugró Gyula nemcsak az UTE alapítója, Újpest első polgármestere volt, hanem költőként is jeleskedett. Engedjék meg, hogy végezetül a klub fennállásának 50. évfordulójára írott versének utolsó sorával köszöntsem az UTE-t. "UTE mindig bátran, büszkén csak előre!" Mit tehetünk ehhez még hozzá? Talán csak annyit: hajrá, Újpest! Hajrá, UTE! Köszönöm a türelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban. - Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Hajrá, Fradi!)”
A Jobbik természetesen nem tűrhette, hogy akárcsak napirend után is, de burjánozzon a T. Házban a lila vész. Furcsa egybeesés, de a megnemmondommelyik Gárda új pólója zöld alapszínű. A közbekiáltó bárki lehetett, a jelentkezéseket továbbra is várjuk a tisztelthaz@gmail.com-ra, akárcsak korábban, hogy be tudjuk könyvelni a t. o.gy. képviselőnek a neki járó pontot (továbbra is szükséges legalább két padtárs nyilatkozata arról, hogy valóban az adott személy szólt közbe).
thaz-index: 8/10
No. 1. (a., b., c.)
A dobogó igencsak zsúfolt; hármas holtversenyben találjuk a legjobbakat - illetve találnánk, ha pontosan tudnánk, hogy ki szólt közbe. Az biztos, hogy a kormánypárti nehéztüzérségnek jár a pont (leveleket továbbra is a tisztelthaz@gmail.com -ra várjuk, ha valamelyik képviselő saját teljesítményére ismerne):
a.)
„LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): […] Tisztelt Elnök Úr! Szeretném a segítségét kérni, hogy megpróbáljam valahogy megszerezni a Ház figyelmét, hogy aki esetleg hallani szeretné az ellenzéki képviselők hozzászólását, az ezt megtehesse. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Azt ki kell érdemelni, Mónika. - Az elnök csenget.)”
Nem túl charme-os, de célratörő. Az biztos, hogy aki közbeszólt a népes kétharmadból, az nem udvarolni akart Mónikának. Sőt. Mindenesetre a kendőzetlen szemtelenségért megszavazhatunk egy gyönge tízest.
„NOVÁK ELŐD (Jobbik): […] Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A tisztelt Ház méltóságát súlyosan sértő, kifejezetten rosszhiszemű, zárószavazás előtti módosító javaslat fekszik előttünk. Mint tű a szénakazalban, úgy kell ezt megtalálni (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Te ügyes vagy.) meglehetősen rövid idő alatt, néhány óra alatt, hiszen a kifejezetten rosszhiszemű benyújtás ezt is célozta. Ma az alkotmányügyi bizottság 40 perc alatt tárgyalt meg hat egészen különböző témában (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Neked az is sok.) száz fontos módosítást, tehát száz témáról, száz ügyről, száz javaslatról kellett dönteniük 40 perc alatt.”
Az Országgyűlés egyik legagilisebb képviselőjének ily módon dicsérni a képességeit a cinizmus és a nihilizmus elleni többfrontos háborúban, nem kis teljesítmény. Nehéz mit kezdeni Novák ügybuzgalmával és lelkiismeretes munkájával, azt meg kell hagyni. A jóváírás megy a FIDESZ-frakciónak, majd a négyéves ciklus végén elosszuk (ha nekik szabad szép magyarsággal beszélni, nekünk is - a szerk.) a képviselők között.
„MANDUR LÁSZLÓ (MSZP): […] A másik: az egyeztetési kérdésekről. Úgy látom, állandóan bele szeretnék élni magukat, ezt a brigádnaplót, amibe beragasztották ezt a bélyeget (Kucsák László: Nosztalgia?), hogy megvolt az egyeztetés, elkezdték komolyan venni. Ugyanis az, hogy önök ennek a nemzeti egyetértésnek a rendszerén belül a saját köreikkel valahol egyeztetnek - nem volt véletlen, tehát a nemzeti egyetértés rendszerén belül -, egyet szoktak érteni önmagukkal, és utána ezt beállítják úgy, hogy egyébként milyen széles körben volt egy egyeztetés, hát, ez enyhén szólva nem tekinthető egy intézményes eljárásnak egy demokratikus rendszerben.”
Mandur annyit példálózott a brigádnaplóval az egész ülésnap során, hogy a fideszes Kucsák megelégelte. Így sikerült Kucsáknak beragasztania magát a Tisztelt Ház brigádnaplójába, ráadásul a „Közbeszólások” rovat élbolyába. A kérdés egyszerű, de jogos. Ha nem Kucsák, hát mi kérdeztük volna meg lelkünk mélyén, hogy miért éppen brigádnaplóval példálózik a KISZ volt budapesti titkára.
Nincs könnyű a dolga az Országgyűlés jegyzőkönyvvezetőinek, az egyszer biztos. Nem elég, hogy a rakoncátlan képviselők közbeszólásait is rögzíteniük kell, egyszerre rengeteg új nevet is meg kell tanulniuk a ciklus elején. Szegény X.Y-nak (azért írjuk így, mert az illető ragaszkodott ahhoz, hogy nevét , a korábbiakkal ellentétben ne hozzuk le), az Országgyűlés Hivatalában dolgozó jegyzőkönyvvezetőnek ez nem megy olyan gördülékenyen, mint a többieknek. A XIII. kerületben, az MSZP-s Tóth Józseffel szemben alulmaradó Spaller Endre keresztnevét ugyanis csak hosszas gyakorlás után sikerült megtanulnia. A telefonszétszereléssel és Galla Miklósra emlékeztető humorával híressé vált szociológus Spallert X.Y. a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság jegyzőkönyveinek „megjelent” rubrikájában csak Spaller Edeként jegyzi, igaz, konzekvensen, öt ülésen keresztül (a vonatkozó iratok itt, itt, no meg itt és persze itt, meg emitt elérhetők). A KDNP padsoraiban ülő Spaller keresztnevét egyébként rendszeresen félreértik; jó példa erre ez a választási tudósítás a kincstári rádió honlapjáról. Szerencsére, a bizottság legutóbbi ülésére X.Y. fejében kitisztult a kép (talán kezet fogtak, vagy valaki leendrézte Spallert a folyosón) és már Spaller Endreként könyvelte be. Lehet, hogy Spaller inkább tűnik Edének, mint Endrének? Ez már pszichoonomatikai kérdés.
X.Y. más bizottságok üléseire is be szokott ugrani, úgy is mint az előző posztunkban szemlézett Kulturális és sajtóbizottságéra, ahol egy ízben, a távollévő, ám Gyutai Csabának, alpolgármesterének helyettesítési megbízást adó zalaegerszegi polgármester, dr. Gyimesi Endre nevét Gyimesynek írta valaki - nem tudjuk ki, de X.Y. éppúgy lehetett, mint jegyzőkönyvvezető-társa Z. Zs.; erre vonatkozóan nincsen adatunk. Az Endre viszont Endre maradt, ami már eredmény. Na, de ez nem nagy ügy.
Tudjuk, hogy nem tartanak minket konstruktív blognak. Ez is csak Haarspalterei, de azért mi jót röhögtünk. Mindegy.
Példátlan. No nem a hangnem, hanem az, hogy mi, a pór nép pór tagjai hozzájuthatunk az Országgyűlés bizottságainak jegyzőkönyvvezetőinek magasságos bölcsességéből olyan csemegékhez, mint amilyen az alábbi. Az affér az utolsó, 2010. július 5.-én megtartott kulturális és sajtóbizottsági ülésen esett meg, közvetlenül azután, hogy a bizottság elnöke, L. Simon László lezárta az ülést Novák Előd apellálása ellenére. Novák amellett, hogy az egész ülésen úgy viselkedett, mintha beleült volna egy tűpárnába, nagy örömmel obstruált és apellált, mert meglátása szerint a jegyzőkönyvet utólag módosították, a valósággal szembemenve (bővebben lásd az ülés jegyzőkönyvét itt). Éppen erre az ügyre utalt Novák, amikor az immáron karikás ostorral megajándékozott Latorcai megvonta tőle a szót az ülésteremben. Igaz, arról nem beszélt egy plenáris ülésen sem, hogy ilyen durván elszakadt nála a húr.
„[…] (A vita - mikrofon használatát mellőzve - folytatódott az ülés lezárása után.)
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Egyszerűen köztörvényes bűnözők, elképesztő! ELNÖK: Ezt most nem a mikrofonba mondta, de a jegyzőkönyvbe még bekerül, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Kerüljön be, az is, amit művelt, majd a bíróságon tisztázhatjuk! ELNÖK: Jó, majd a bíróságon tisztázzuk! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elképesztő gátlástalan! Ilyet még nem látott a parlament! Minden második hozzászólásra nem tudja megállni, hogy ne szóljon hozzá, akkor mondjon le az elnökségről! Hozzá lehet szólni, lehet jelentkezni, de nem úgy, hogy magának szót ad minden második alkalommal! Megcsúfolja az Országgyűlést! Szégyen, amit művel! Ki kíváncsi a véleményére, adja át le a levezetést... (Közbeszólás: Te kérdezted, bocsánat!) Nem lehet ilyen pozícióhalmozó, hogy egyszer ott is vagyok, húsz percet kések... ELNÖK: Képviselő úr, ne idegeskedjen! Kérdést tesznek fel, önt az zavarja, hogy én válaszolok. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Maga ideges... ELNÖK: Én nem vagyok ideges, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik): ...hogy lezárja idegességében az ülést. Késik, és jelentkezés ellenére lezárja az ülést. Elképesztő! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Én meg úgy gondolom, hogy ekkora bizalmatlansággal, ekkora rosszindulatú hozzáállással nem lehet dolgozni. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Én vagyok rosszindulatú? Utánanéztem a jegyzőkönyvben, és kiderült, hogy hazudott. Most meg akarja hamisítani a jegyzőkönyvet, elképesztő! Hülyének néz! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával körülbelül oda érnénk, ahol voltunk. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Oda! Már ott tartunk, a szocializmusban meg abban a világban, hogy meg lehet hamisítani a múltat is. Elképesztő! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Én meg szeretnék egy kicsit előrébb jutni, ennek az országnak valamit javítani... NOVÁK ELŐD (Jobbik): Én is szeretnék. De nem úgy, hogy egyszerűen megszavazok valamit... KARVALICS OTTÓ (KDNP): Az a baj, hogy ez nem látszik, ez abszolút nem látszik. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem így, hogy megszavazott javaslatokat egyszerűen letagadunk. Hova kerülünk? Elképesztő! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Bocsánat, az látszik, hogy mindenhol problémát... - mert szerepelni akarsz, semmi más! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem akarok szerepelni. Ki akar szerepel? Már az iskolában is ki kell függeszteni Orbán Viktor festményét. Menjetek, rakjátok ki! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Az kellene, hogy inkább dolgozna tisztességesen. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Mit tisztességesen? Nem jártok be plenáris ülésre, az eskütöket szegitek meg! Hát nem jártok be ülésekre! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Konstruktívan! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Lazsáltok! Vegyétek már észre magatokat! ELNÖK: Képviselő úr, ilyet ne mondjon, hogy Orbán Viktor festményét akarjuk kifüggeszteni az iskolákban! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Nem? Miért, mit kell? Ja, a politikai nyilatkozatát. Bocsánat, keverem! ELNÖK: De ne mondjon ilyeneket! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Miért ne mondhatnék? (Közbeszólás a Fideszből: Ne hazudjál!) Én nem hazudok! (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Én azt javasolnám, hogy valamelyik önkormányzatba menjen el a képviselő úr, és tanulmányozza az ottani munkát, mert úgy látom, hogy ezt az iskolát nem járta ki...) KARVALICS OTTÓ (KDNP): Életedben nem dolgoztál! NOVÁK ELŐD (Jobbik): Azért, mert maguk pozícióhalmozók, és egyszerre még annyi tisztséget ellátnak (Közbeszólás: Okoskodik folyamatosan!), hogy nem képesek ellátni az esküjükhöz híven az országgyűlési munkájukat (Közbeszólás: A munkát akadályozza ezzel...), nem képesek bejárni plenáris ülésekre. Ne engem kérjenek számon, én bejárok az ülésekre! Maguk nem! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Kedves Barátom! Mi azért dolgozunk, hogy azt, amit te nem látsz, ott az emberek megéljenek, tudod? És ennek van egy folyamata. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Elképesztő cinikusak vagytok! KARVALICS OTTÓ (KDNP): Az, amit te csinálsz, ebből fejre lehet állítani mindent. Úgyhogy felháborító, amit ti műveltek... NOVÁK ELŐD (Jobbik): Okirat-hamisítók vagytok! KARVALICS OTTÓ (KDNP): ...meg te művelsz. Amit te művelsz, az felháborító! NOVÁK ELŐD (Jobbik): A múltat meghamisítani, ilyet csak az orwelli világban láttunk eddig. (Dr. Gyimesi Endre: Van egy nyugtatóm, kapd be! - Novák Előd távozik az ülésteremből.)”
Nem csoda, ha mindezt olvasva a Gyalog galopp méltán híres jelenete ugrik be nekünk, amelyben a szószátyár és jogait az égiektől eredeztető királlyal szemben tiszteletlen anarchoszindikalista Dennist Arthur király erőteljesen elnyomja. Ez persze sántít, mint minden analógia, hiszen Novák úr nem anarchoszindikalista, a vele szembenállók pedig nem királyok. De azért mégis élővé teszi valami ezt a párhuzamot. A partitúra egyszerűen zseniális - még Kálmán bácsi síremléke is megremeg a Kerepesiben, olyan elementáris. Karvalics tökéletesen adja a rohamosztagost (egy igen különös, töredezett, szövegirodalmi stílusban), az operett végén megjelenő zalaegerszegi polgármester, Gyimesi Endre pedig a nyelvi humor legmélyebb bugyraiból merít, amikor sikerül úgy kimondania a „kapd be”-összetételt, hogy tökéletesen indokoltnak érezzük, ráadásul több, egymástól elválasztható szempontból is. Ezt nem részletezzük. Talán az nem túl sportszerű, mondhatni tyson-i túlkapás, hogy azt vágják Novák fejéhez, hogy még nem dolgozott önkormányzatban. Persze nem nagyobb túlkapás, mint amilyeneket eddig elkövetett a mi jó Novákunk, de azért, na. Érdemes megjegyezni, hogy L. Simon birka türelemmel viselte ezt az ülés utáni szócsatát, szemben Novákkal. 1-0, összesítésben 2-0. Egyébként az ülésről L. Simon valóban késett és ezt el is ismerte ("Tisztelt Kollégák! Jó napot kívánok! Elnézést kérek, de egy olyan egyeztető bizottsági ülésen ültem, amiről nem tudtam kiszaladni, kiszökni."); 10:22-re ért be a bizottsági ülésre, ami vélhetően 10 órára volt meghirdetve, de ezért a Novák előtti időkben még senkit sem akartak vérpadra vonatni. A fenti képen egyébként éppen durván elnyomják Novák Elődöt valahanyadik Erzsébet-hídi csatában, de nem verbálisan (nem ismerem pontosan a szélsőjobber mitológiát, de ezen a ponton kommentek alapján módosítok - a szerk.).
Néhányan talán hiányolják, hogy nem írunk a "lógjon"-ról, vagy arról, hogy ezért hogyan kért látszólag bocsánatot a hétfői ülésen Novák Előd, majd napirend után hogyan adott át Latorcainak karikás ostort. Nekünk fontosabb dolgunk van ennél - olyasmiről tudósítani, amiről senki sem ír. És íme.
- A blog szerkesztősége továbbra is meghajlik Novák Előd képviselő úr állhatatos és ellentmondást nem tűrő, regényes országgyűlési tevékenysége előtt. A további munkához sok sikert kívánunk! -
Szerencsére működik a - szép szóval élve - visszacsatolás a blog Olvasói részéről. Egy kedves és aktív olvasónk, bizonyos MakoG hívta fel a figyelmünket az alábbi jelenségre, amelynek érdekessége és az üléstermi logikát illusztráló szerepe miatt külön posztot szentelünk.
Úgy tűnik, hogy a Hochungarn-tól eltérő nyelvhasználatot nem díjazzák a T. Házban. Akár ki is kelhetnénk az ellen, hogy a jegyzőkönyvvezetés (avagy maga a képviselő) stigmatizálja azt a nyelvhasználatot, amely nem vág egybe a sztenderddel és az elhangzottaktól eltérő változatot rögzít(et) a jegyzőkönyvben. Persze arra, hogy mondjuk a ragozás szintjén megnyilvánuló anomáliákat helyesbítsék az érintettek, minden lehetőség megvan. Erre a Házszabály 66. paragrafusának harmadik bekezdése ad lehetőséget:
„(3) A képviselő vagy más felszólaló a nyilvános ülés jegyzőkönyvének hitelesítését és közszemlére tételét követő három napon belül kérheti a jegyzőkönyvbe felvett felszólalása téves szövegének kiigazítását. Erről a kiigazítást kérő meghallgatása után a hitelesítő jegyzők döntenek. Vita esetén a kiigazításról az ülést vezető elnök dönt.”
Így lehetséges, hogy a Ház alelnöke, Jakab István a nováki „lógjon”-os ügyrendi vita során (csak semmi aggodalom, Novák úr még a "látókörünkben" van) az alábbi videó tanúsága szerint a következőt mondta (miután ki tetszettek tombolni magukat az obligát vitán, tessenek 2:45-re tekerni):
Tehát "könyvelhessük". Jól hallották, ugye? "Könyvelhessük". A jegyzőkönyvbe pedig ugyanez, így került rögzítésre:
„ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr tehát elismerte kijelentését, ezt úgy könyvelhetjük el? (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Kérem képviselőtársaimat, hallgassuk meg képviselő urat!”
Egyszóval: suksükölni nem illik az ülésteremben a jegyzőkönyvvezetők és/vagy Jakab István szerint. Nem tudjuk, mely ponton avatkozott bele a megszólalásba a Nagy Csúnya Sztenderdizáló Szellem, de véleményünk szerint problématikus ez így. És mi mindezt hogy könyvelhessük el? Mindenki olyan bizonyítványt állítasson ki magáról, amilyen valójában.
***
Ha kedves Olvasóink közül valaki tücsökre, bogárra és egyéb csúszómászóra bukkanna az országgyűlési jegyzőkönyveket böngészve, illetve a közvetítéseket nézve/hallgatva, feltétlenül ossza meg a Tisztelt Ház-blog szerkesztőségével!
Hajdú-Bihar-Sopron megye avagy Debrecenbe kéne menni
Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megye neve első hallásra nagyon hasonlónak tűnhet minden anyanyelvi beszélő számára. Borkai Zsolt, utóbbi megye székhelyének vagyis Győrnek (ami Győr-Moson-Sopron megyében van) polgármestere, immáron 4 esztendeje. Hajdú-Bihar megye székhelye Debrecen. Nagyon messze esnek egymástól földrajzi szempontból (hogy fogalmat alkothassunk erről: a középiskolás atlasz Magyarországot bemutató közigazgatási térképén egyenesen külön oldalon szerepelnek, de lehet, hogy sokaknak elég csak annyit mondanunk, hogy e két nagyváros közé ékelődik egyebek mellett egy még nagyobb város is, bizonyos Budapest). Összekeverni őket lehetetlen. Győrnek folyói, Debrecennek nagytemploma és Nagyerdője van. Az előbbi a Kisalföld, az utóbbi a Hajdúság fővárosa. Hajdúság. Csak a gyengébbek kedvéért.
Persze nem feltételeztük, hogy Borkai Zsoltnak fogalma sincs arról, hogy melyik megyében polgármesterkedik. Inkább csak elbambult. Legalábbis reméljük. Annyi bizonyos, hogy az alábbi eset a Honvédelmi és rendészeti bizottság június 22.-én megtartott ülésén esett meg, jóval a lex Borkai néven elhíresült alkotmánymódosítás benyújtása előtt, amelynek első változata szerint Borkai nem indulhatott volna újra Győr polgármesteri székéért, mivel az olimpiai és világbajnok tornász 2006-ban még a Magyar Honvédségnél szolgált alezredesi rangban. Lehet, hogy a majdnem csak Borkait sújtó eredeti alkotmánymódosítás is hasonló félreértés és figyelmetlenség. Nem, ez nem álnaivság. Szerkesztőségünk egyes tagjai szerint Borkai így akart hírt adni arról, hogy Kósa ideje már lejárt, de mi nem pártoljuk az efféle exegézist. Szerintünk csak a régi népdal szövege jutott Borkai eszébe: „Debrecenbe kéne menni,/ pulykakakast kéne venni.”
„RUBI GERGELY (Jobbik): Az egyebek napirendi ponthoz: korábban én már egy kicsit előre dolgoztam ismeretség kialakítása címén, elmentem Hajdú-Bihar megyébe a megyei rendőrfőkapitányhoz, és kisebb információkat szerettem volna megtudni, például hogy mennyiben csökkent, illetve nőtt a lopások, erőszakos bűncselekmények száma. Erről nekem nem adott felvilágosítást. Megteheti-e ezt? Illetve arra hivatkozott, hogy vagy a belügyminiszteren keresztül vagy pedig bizottsági felhatalmazással tud nekem ilyen információkat adni. Ez érdekelne, hogy volt-e ehhez joga, hogy megtagadja az együttműködést vagy nem, illetve hogyha nem, akkor kaphatok-e a bizottságtól ilyen felhatalmazást, hogy ezeket az információkat megtudjam. Az igazolványomon az van, hogy kötelesek együttműködni, és ezt megtagadta.
BORKAI ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Bár részben áttételesen érintve vagyok, én azt gondolom, hogy a legegyszerűbb megoldás az lenne, hogyha eljönne hozzám, ugyanis a rendőrségi beszámolók mind megyei szinten, mind pedig városi szinten nyilvánosak, abban teljes pontossággal szerepelnek azok az adatok, amelyeket a főkapitány úrtól kért. Azt a részét nem tudom, hogy szabályos volt vagy nem, de ha szeretné ezt az anyagot, akkor bármikor nagyon szívesen át tudom adni önnek.
RUBI GERGELY (Jobbik): Köszönöm szépen. Mondta is kapitány úr, hogy tart ő minden évben ilyen beszámolót, idén ez még elmaradt, nem volt meg ez a beszámoló a képviselők felé.
BORKAI ZSOLT (Fidesz): (Jelzésre:) Nem Győr?
RUBI GERGELY (Jobbik): Nem, Hajdú-Bihar megye. Bocsánat, ha rosszul mondtam! Hajdú-Bihar megyéről volt szó. (Iváncsik Imre Borkai Zsolthoz: Csodálkoztam is, hogy áthelyezted a székhelyedet Debrecenbe! - Derültség.)”
A rövid intermezzo egyébként fergeteges. És közben biztosan mindenki komolyan nézett maga elé, a Theodora Quelle-s üveg felé. A legérdekesebb a levezető bizottsági elnök szerepe, ő ugyanis még vissza is kérdezett: ehhez? Zsolti alezredes úr, biztos, hogy ehhez akar hozzászólni? De Kocsis Máté csak a VIII. kerület polgármestere, szóval semmi az alezredes úrhoz képest - nem is hallgatott rá és nem fontolgatott meg semmit, csak felajánlotta szolgálatait a hajdúhadházi (véletlenül sem mosonmagyaróvári) Rubi Gergelynek.
Novák és a kufárok - a Naplóvizsgáló Bizottság jelenti -
Egyre kevésbé hisszük el, hogy Novák Előd nem egy Mikszáth-karcolatból ugrott elő és valóban létező ember. Talán ezért is érezzük kötelességünknek, hogy minden tevékenységéről beszámoljunk a T.Ház-blogon. És most nem a szanaszét rágott „lógjon”-nal fogunk jönni, amiről már keresztbe-kasul írt mindenki, persze nem véletlenül. A napló átvizsgálása után majd mi is tollat ragadunk, hogy analizálhassuk az ügyrendi vita alatt elhangzott közbekiabálásokat - volt bőven. De most még csemegézzünk.
2010. június 6., kedd, a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló határozati javaslat részletes vitája előtti közbeszólás. Egyébként Ujhelyi a levezető elnök.
ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most, illetve egy perc múlva részletes vitákkal folytatjuk munkánkat. Egy rövid technikai szünetet engedek az Országgyűlésnek és saját magamnak is. Kérem, hogy akik a részletes vitában nem érdekeltek, azok hagyják dolgozni azokat, akik majd érdekeltek lesznek. (Rövid szünet. - Zaj, mozgás, beszélgetés.)
Köszönöm szépen azoknak, akik a munkát folytatva hagyják dolgozni a tisztelt Házat, hogy meghallgatják a levezető elnöknek azt a tájékoztatóját - azonnal, mihelyst hagyják -, amely arról szól, hogyan folytatjuk le mindjárt a részletes vitákat. (Zaj, mozgás.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Azok, akik a részletes vitában nem kívánnak részt venni, kérem, hogy az egyéb megbeszélnivalóikat, fontos közlendőiket a szomszédjaikhoz kint tegyék meg. (Folyamatos mozgás, beszélgetés. - Novák Előd: Kufárok, kifelé!) Nana, elnézést, a munka ezen részét hadd végezzem el én. Nem láttam, csak hallottam.
A csütörtök reggeli Ma reggelben egyébként Novák Előd visszaemlékezett erre a „poénjára” (1:30 körül) Nem mondjuk, van benne fantázia, főleg úgy, hogy a „Nemzet Templomának” nevezi a Parlamentet, de a további párhuzamokba nem szeretnénk belegondolni.
A megvont szó, a piké pólós Pörzse és az édesdeden alvó fideszes II.
- avagy egy általános vita anatómiája -
Egyik posztunkat a másikba öltve folytatjuk ama nevezetes "általános vitát", ahol az általános szó jelentése rendkívül sok oldalról exponáltatott. A korábbiakhoz az LMP képviselője, a pirézező Szilágyi László szólt hozzá, különös módon véve ki részét az üléstermi földharcból, ezúttal egy ügyrendivel, amiből majdnem baj lett.
„SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm, elnök úr. Én még azt hallottam, hogy nem az a legokosabb, aki a legtöbbet tud beszélni. Két kérésem volna. Az egyik a zöld pólós nemzettestvérekhez, hogy fogják egy kicsit vissza magukat, mert nagyon sok munka van még hátra, és itt többen várunk, hogy szakpolitikai vitákat le tudjunk folytatni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Obstrukció.) A másik kérésem az elnök úrhoz, nem az, hogy ne kapjanak szót, fogják tömörre, a tárgynál maradjanak, és így tovább. (Derültség a Jobbik soraiban.) Az elnök úrtól azt kérem, hogy keményebben facilitáljon, mert tényleg előrehaladott az idő. Arra gondoljanak, hogy holnap reggel nagyon komoly... (Közbeszólás a Jobbik soraiból: De mi az ügyrend?) ELNÖK: Képviselő úr, az ügyrendi javaslatot legyen szíves megfogalmazni egy percben, és utána két percben van lehetősége azt indokolni. És azt tudja, hogy az ügyrendi javaslat egy ügyrendi vitát is gerjeszt, mert utána minden képviselőcsoportból lehetőség van, de (Sneider Tamás: Nem fogunk.) nem látom, hogy ez ebben a formában ügyrendi javaslat lett volna, amit ön mondott. SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Hogy keményebben facilitáljon, és próbálja a tárgynál tartani a felszólalókat. Köszönöm szépen.”
Valószínűleg a Jobbikosok nem ismerték a k. und k.-s időket megidéző „facilitálni” igét, ezért morajlottak fel, instállom. Sajnos ez sem több egy kapufánál, igaz most a Jobbikkal szemben. A pár perccel korábban, fél szendergéséből félrevert Novák zúgása ébresztette a fideszes Babák Mihály urat, a FIDESZ ultimate kemény arcát, aki a vita egy korábbi szakaszában csakúgy -hopp- elaludt. Ezt kompenzálandó, nyomban szót is kért. Hogy elaludt, az viszont tagadhatatlan; nyilvánvalóan látszik az előterjesztő Kocsis Máté hozzászólása alatt készített felvételen is (ha kíváncsi Babák tusájára a lopakodó fáradsággal, töltse le a videót); a bal felső sarokban szundító Babák bal tenyerére támasztja elnehezedett arcát - még a szemüvegét is levette, miközben a VIII. kerületi polgármester a közbiztonságról adomázott.
„BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bocsásson meg, hogy most szóltam csak és kértem két percet, de megdöbbentett (Derültség a Jobbik padsoraiban. - Az elnök csenget.) a tekintetben, hogy az imént elhangzott Novák képviselő úr részéről, hogy a jegyzőkönyveket meghamisítják. Tisztelt Ház! Tisztelt Parlament! A Magyar Köztársaság parlamentjének jegyzőkönyvvezetői világbajnokok. Jó, ha tudják, megbecsült emberek. És különleges a magyar parlament jegyzőkönyve, hisz megvan róla a hangfelvétel, a hangfelvétel a tévéfelvétellel, ennek van második munkapéldánya, amit az alagsorban felvehetnek, amikor még lehet javítani, ha hozzászóltak. Tudják, ez egyedülálló a Magyar Köztársaság parlamentjében. A bizottsági üléseken is hasonló módon megvan a jegyzőkönyvvezető felvétele, rajta van az interneten, rajta van név szerint, rajta van hangfelvétellel.
Úgyhogy én úgy gondolom, megsértette a Ház dolgozóit, és ez nem szép dolog, mondhatnám, nem tisztességes dolog, ugyanis tényleg kiszolgálnak minket. És még azt is, ha valaki egy szót nem jól mond, a jegyzőkönyvben kijavíthatja a képviselő. Szóval, úgy gondolom, ez valószínűleg tudatlanság vagy hozzá nem értés. Még egyszer szeretném elmondani, hogy a világon elismert a Magyar Köztársaság parlamentjének jegyzőkönyvvezetése, az itt dolgozók és az általuk készített jegyzőkönyvek. Kérem, tényleg kérjen elnézést tőlük. Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiban.)
Babák jól tolja a paneleket, csípőből tud elkámpicsorodni bármi miatt (erre már a korábbi ciklusokban is képes volt padtársával, az ÁSZ-elnökké emelt Domokos Lászlóval, szerkesztőségünkben a régi portugál hátvéd-duó, Fernando Couto és Jorge Costa kettősét felidézve); emiatt a T. Ház-blog baromira tiszteli őt. De az „általános vitára” a koronát, amelyben a Házszabály alapján a többségtől meg lehetett volna vonni a szót, mégis Pörzse Sándor tette fel, aki leleplezte a korábban alvó Babákot. Epic fail.
„PÖRZSE SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak reagálnék, miután Novák Előddel egy bizottságban vagyok, Babák képviselő úr felszólalására. Ha nem aludt volna édesdeden, és Obreczán képviselőtársam nem ébresztette volna még föl időben, akkor szeretném önnek elmondani azt, hogy természetesen nem a parlamenti dolgozókra vonatkozott Novák Előd felszólalása. Ha hagyták volna elmondani őt, hogy miért mondott ilyen súlyos jelzőket, akkor még ön is megértette volna, de erre nem került sor, egyrészt azért, mert aludt, másrészt azért, mert nem is nagyon kíváncsiak rá. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)”
Azt nem tudjuk, hogy valóban Obreczán Ferenc volt-e a vekker, vagy Novák, de ez a lényegen nem változtat. Pörzse mindenesetre zöld piké pólóban volt, szíve fölött a gárda címerével csakúgy, mint másik tucat Jobbikos képviselő. Egyedi kollekció.
ELNÖK: Elnézést kérek Novák Elődtől. Konzultáltam munkatársaimmal, a hivatal dolgozóival, és valóban úgy szól, hogy a (7) bekezdés azt mondja, hogy az ügyrend ilyen esetben új napirendnek minősül. Tehát megadom a szót ügyrendi kérdésben.
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Éppen csak arra kívántam fölhívni a figyelmét, hogy valóban az ügyrendi is, de ezzel még csak élni kívántam, ami még inkább, a normál felszólalás is külön ügynek minősül, hiszen kétperces felszólalásban vonta meg elnök úr tőlem a szót, amit természetesen elfogadok és tiszteletben tartok, még ha nem is értek vele egyet. Viszont normál felszólalásra meg jelentkeztem.
Csak azért jeleztem ezt most ügyrendben, nehogy a vita lezárása után kapjak csak majd szót, és akkor már ne tudjam elmondani sem ezt, sem a normál hozzászólásomat. Tehát normál hozzászólásra továbbra is jelentkezem, ahogy ügyrendben is van módom, szerintem arra is. Köszönöm szépen.”
Na, ez az igazi EPIC FAIL. Novák szépített Latorcaival szemben, igaz, csak tizenegyesből, ez viszont nem volt elég a meccs megnyeréséhez. Mindenesetre egy gyönyörű deathmatch-nek ígérkezik ez is.
A megvont szó, a piké pólós Pörzse és az édesdeden alvó fideszes I.
- avagy egy általános vita anatómiája -
Aki nem követte a múlt hét hétfői parlamenti közvetítést az interneten keresztül, úgy este tizenegy magasságában, az sok mindenről maradt le. Például nem lehetett része a Jobbik-frakció gőzhengerének, amely az ún. gárda-törvénnyel (kodifikált nevén a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról című javaslattal) szemben prüszkölt, védekezett és dacolt (Schutz- und Trutzbund) és szólt hozzá és kétpercesezett és ügyrendizett és előre bejelentve felszólalt, nem egyszer esve a dagályos önismétlés és a dögunalom vétkébe, amelyet persze nem szabályoz a Házszabály.
Ellenben, amit szabályoz. Az a szómegvonás. Mielőtt megnéznénk az alábbi videón, hogyan vonta meg népnevelő Latorcai János (aki korábban a pozitív diszkrimináció kapcsán tartott rövid értekezést az elnöki pulpituson) az annak idején az Erzsébet-hídon vívott csatában kisdobosi rangban szolgálatot teljesítő, jelenleg Jobbik alelnök Novák Elődtől a szót, vegyük elő a tabernákulumból a T. Ház Házszabályát:
54. § (1) Az elnök azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(5) Az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonja a szót attól a felszólalótól, aki az elnök döntését, ülésvezetését - ügyrendi javaslat kivételével - kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a Házszabály értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.
Hát nem gyönyörű? Szegény Novák Előd a mai Ma reggel Szemközt rovatában azt kifogásolta, hogy a FIDESZ és a média rászállt. Azt nem tette hozzá, hogy a Tisztelt Ház-blog is és ezt mi nagyon sérelmezzük, pedig hozzátétel és elvonás nélkül, hitelesen idézzük mindig. És most kommentár nélkül maga a szómegvonás. Olvassuk úgy, mint egy Brecht-darab szövegkönyvét:
„NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem először halljuk azt, hogy egy fideszes képviselő azt mondja, nézzük meg a jegyzőkönyvben, s majd meglátjuk, hogy ott mi van. Legutóbb ugyanezt mondta nekem L. Simon László, a kulturális bizottság elnöke is. S amikor utánanéztem, hogy mi van a jegyzőkönyvben és erről tájékoztattam, akkor egész egyszerűen az okirat-hamisításig is elmenve azt mondta, hogy nem ez szerepel a jegyzőkönyvben. Akkor bizonyára rosszul történt a jegyzőkönyv leírása. Arra hívom fel LMP-s képviselőtársam figyelmét, hogy készüljön fel a legkeményebb harcokra is, ugyanis nem riadnak vissza a jegyzőkönyv-hamisítástól sem. Amikor ugyanis azt mondtam, hogy egyértelműen látszik... ELNÖK: Képviselő úr, ne haragudjon, ez a kifejezés nagyon súlyos, egy országgyűlési képviselő is ezzel kapcsolatban felelősséggel tartozik. (Novák Előd: Természetesen.) Figyelmeztetem ön ezért a kifejezéséért, és kérem, hogy kérjen bocsánatot. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Dehogy kérek! Ne vicceljen már elnök úr. Persze, hogy súlyos, de nem a kijelentés súlyos, hanem a mögötte lévő tartalom, amit éppen ecsetelnék, hogy mi történt, hiszen ez most ide tartozik, amikor egy jegyzőkönyv vitájáról van szó. Amikor azt indítványoztam, hogy hallgassuk meg... ELNÖK: Képviselő Úr! Annak az állítása, hogy itt ebben a Házban nem riadnak vissza a jegyzőkönyv meghamisításától sem, az egész parlamentáris demokrácia megkérdőjelezése. Ez egy rendkívül súlyos kifejezés, rendkívül súlyos állítás még az éjszakai órákban is. Ezért mondom még egyszer, képviselő úr, gondolja át ezt, és kérjen bocsánatot vagy vonja vissza. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Először is kérem az órám visszaállítását. Ha lehetne, akkor kezdeném elölről, vagy legalábbis a félidőtől a beszédemet. Van erre mód? Mert elnök úr beszélte le az időm nagy részét. ELNÖK: Képviselő Úr! Ezt az ülést még én vezetem, és én határozom meg a Házszabály előírásai szerint a legjobb szándékommal azt, hogy hogyan vezetem az ülést. Amennyiben önnek ez ellen kifogása van, abban az esetben fordulhat az alkotmányügyi bizottsághoz úgy, ahogy a Házszabály előírja. Az pedig, hogy visszaállítják-e az órát vagy nem, az elnök felelőssége, és én nem állítom vissza az órát, képviselő úr. Még egyszer figyelmeztetem, amennyiben nem vonja vissza az előbbi állítását, megvonom öntől a szót. NOVÁK ELŐD (Jobbik): Letelt az időm. Beszélhetek még valamennyit? ELNÖK: Képviselő úr, visszavonja vagy nem vonja vissza? NOVÁK ELŐD (Jobbik): Mit vonnék vissza? Szeretném megindokolni azt, amit mondtam. Kapok szót vagy nem kapok szót? Meg van szabva, hogy milyen szót használhatok? Csak akkor beszélhetek, ha azt a szót mondom, amit ön elvár? Legyen szíves, válaszoljon először is, hogy beszélhetek-e, és ha igen, akkor milyen időkeretben. ELNÖK: Képviselő úr, megvonom öntől a szót és figyelmeztetem. (Taps a kormánypártok soraiban.) Rendes felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.„
Latorcai-Novák 1:0. A továbbiakban még tett kísérletet Novák arra, hogy visszakerüljön a poikszisbe, de Latorcaival szemben ez nyilvánvalóan eleve lehetetlen feladat volt. Ha csippent egyet a szemével, akkor Ujhelyi esetleg. Így a kapálódzás kevés.
"ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ügyrendben Novák Előd képviselő úr kért szót. (Novák Előd szólásra emelkedik.) Képviselő úr, nem kaphatja meg a szót, mert ügyrendben csak adott napirend keretében lehet szót kérni. Így szól a Házszabály. Márpedig ön kizárta magát e napirend keretében mindennemű felszólalásból, mivel kénytelen voltam öntől megvonni a szót.
Úgyhogy Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adom meg a szót. (Novák Előd, felállva, hangosítás nélkül: Az 54. § (7) bekezdést legyen szíves elolvasni a Házszabályban!)
Képviselő Úr! Ez nem kettőnk közötti diskurzus kérdése. (Novák Előd: Az 54. § (7) bekezdése szerint külön ügynek minősül az ügyrendi hozzászólás, az általános vita és a kétperces hozzászólás! Legyen szíves tájékozódni, és mikrofonban is szót adni!)
Képviselő Úr! Amikor vége van a napirendnek, meg fogom adni önnek a felszólalás lehetőségét ügyrendben. (Font Sándor közbeszól.) Most Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak adom meg a szót, a Jobbik képviselőcsoportjából, rendes felszólalásra. (Novák Előd: Jár is nekem a szó! Olvassa már el azt az egy sort!)"
Nem baj, Novák után sem állt meg az élet. Az utána következő Gaudi-Nagy 15 perces hozzászólásában cicázott a levezető elnökkel, ám gólt nem tudunk elkönyvelni, maximum egy sarokrúgást. Megint érdemes figyelmet szentelni a jegyzőkönyvvezető dramaturgiai képességeire a zárójeles „pillanatnyi zavar támad” színpadi utasítás kapcsán.
„GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): […] Na most, mi történt ezt követően? A Legfelsőbb Bíróság tavaly decemberben felülvizsgálati ítéletében azt mondta végleg, hogy hát bizony a Magyar Gárda Egyesület, amely egyébként szerinte azonos a mozgalommal, feloszlatandó, kiiktatandó, megszüntetendő. (Pillanatnyi zavar támad.) Remélem, nem elnök úr küldte ezt a kis repkedő legyet körém (Derültség.), hogy megakadályozzon a beszédben. Kérek rendfenntartási intézkedést. De hogy komolyra fordítsam a szót, valóban nagyon komoly dologról van szó. Késői órán vagyunk, úgyhogy nézze el nekem elnök úr ezt a kis affért.[…]”
Muszáj volt egy új rovatot indítani, de nem csak Novák Előd miatt. Rajta kívül is akad éppen elég megénekelni való képviselő a Tisztelt Házban. Kezdjük rögtön egy látszólag lágy, de mégiscsak „kemény” arccal. Nem olyan pöröly, mint Novák vagy Babák, de halálos. Mondjuk abban, ahogyan az amúgy szürke levezető elnöki tevékenységet igyekszik megédesíteni a maga szaharinos módján. Dr. Ujhelyi István Szegedről, az MSZP miocén nemzedékéből. Annyit elöljáróban elmondhatunk, hogy jobban áll neki ez a szerepkör, mint bármilyen korábbi Zuschlag-közeli FIBISZ-es cucc.
2002 óta képviselő, de már kétszer is volt államtitkár, 2002 és 2006 között az Ifjúsági és sportbizottság alelnökeként jegyezték a jogász végzettségű Ujhelyit. Önéletrajza tanúsága szerint négy gyermeke van.
„ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Mintha a sors így akarta volna, a szegedieknek adom meg egymás után a szót; Nógrádi Zoltán képviselő úr, Fidesz, kétperces.”
„ELNÖK: Azonnal megadom a szót Hegedűs Lorántné jegyző asszonynak, aki most képviselőként szól, de közben a minket gyermeki türelemmel figyelő csöppségeket hadd köszöntsem a karzaton, Annát, Balázst, Klárát, Bálintot és a barátjukat, Norbit, akik a jegyző úr gyermekei. (Taps.) Azt hiszem, hogy a legfiatalabb vendégeink, jelenleg egészen biztosan. Akkor közben jegyző asszonynak át is adom a szót. Tessék parancsolni!”
Na jó. Nincs poszt Novák Előd honatya nélkül. Egy hozzászólás, ismét arcade-módban. Novák jobban veszi az akadályt, Ujhelyi olyan Latorcaihoz képest, mint a vakbél az Alienhez képest.
„NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm szépen. L. Simon László fejét annyira elöntötte az indulat, hogy már a saját...
ELNÖK: Ajánlás száma?
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Hogy?
ELNÖK: Ajánlás száma?
NOVÁK ELŐD (Jobbik): A mondat második felében fogom mondani. (Derültség a Jobbik soraiban.)
ELNÖK: Ezzel kezdjük. (Derültség.)
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Ezzel kell kezdeni!
ELNÖK: Ezzel kezdjük.
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Rendben. Akkor először az 1. ponthoz szeretnék hozzászólni, mégpedig pont arra fölhívva a figyelmet, hogy L. Simon Lászlót annyira elöntötte az indulat, hogy nem képes a saját bizottsága ajánlásának a sorszámait helyesen idézni. Elnök urat pedig kérem, ha már kért számot, hogy kövesse nyomon, hogy helyes számot mondanak-e, mert egy egészen helytelen számot mondtak, legyen szíves megnézni a friss változatot, nem tervezeteket...
ELNÖK: És most hányashoz szól a képviselő úr?
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Az 1. pontot javasolta az előbb elnök úr, az pedig a személyiségi jogok, személyhez fűződő jogok módosítása a jelenlegi friss bizottsági ajánlás sorszámában, tehát legyen szíves ne félrevezetni minket, és saját ajánlásával, a saját maga által aláírt ajánlással tisztában lenni. Ennyit az 1. pontról.
Rátérnék az 5.-re, és ez tényleg az 5., bátran megnézheti a levezető elnök úr.
ELNÖK: Nézem.
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Ez pedig arról szól, hogy a közszereplői minőséget kellene szabályozni. Miért is? Mint mondtam azért, mert a jelenlegi határozati javaslat egy kiskaput biztosít, hogy azért néhány esetben adjuk meg még a lehetőséget, hogy személyiségi jogokra hivatkozva lehessen változtatni. Mi el tudjuk fogadni, hogy benne legyen ez, akkor, ha tényleg szabályozzuk, hogy milyen nagyon extrém esetekben lehet személyiségi jogokra hivatkozni, szabályozzuk a közszereplői minőségeket.
Ugyanehhez tartozik az a bizonyos eldugott, megsemmisített, de egyébként megszavazott javaslat, ami egyébként normális esetben itt kellene hogy legyen e helyett a jelenlegi javaslat helyett a bizottsági jegyzőkönyv szerint. Érdekes, hogy annak a szövegezését 90 százalékban kisajátították egyéni, önálló képviselői indítványként, és az indokolásban szerepel az eredeti határozati javaslatnak egy jelentős része.
(19.20)
De ilyenkor érdemes összehasonlítani, hogy miben különbözik. Például abban különbözik, hogy ahogy előbb is fogalmaztam, az a bizonyos "maradéktalan érvényesülése érdekében"-ből a maradéktalan szót kiszedték. Tehát nem véletlenek ezek az apró módosítások itt ezekben a javaslatokban.
Most megint valami olyasmiről lesz szó, ami keveseket érdekel.
És ez nem önirónia; tudjuk, hogy a tematika nem minden, de a kitartás korona tevékenységünkön.
Talán a szűkebben vett szereplőkön kívül senkit sem. De azért tanulságos.
Az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztására június 28-án került sor. Domokos Lászlóról a média már levette a keresztvizet, pártkatonázták meg „leköltségtérítésezőzték” (íme, létrejött ez a szó is); a korábbi székesfehérvári MSZP-s polgármesterről, Warvasovszky Tihamérről viszont alig esett szó. Pedig ők ketten duettet fognak alkotni szakmai munkájuk során is, mint ahogy duettet alkottak azon a bizonyos hétfői ülésnapon is, miközben az Erdős Norbert országgyűlési jegyző által előolvasott eskü szövegét elmondták. Sajnos siralmasan.
Hallható, hogy az előzetes gyakorlás szóba sem jött. Talán nem sejtették, hogy a páros műfaja sokkal nehezebb, mint a háromszáznyolcvanötödmagukkal elmondott képviselői, vagy az egyéniben megtett egyéb eskük (miniszterelnöki, házelnöki, stb.) Mégis, úgy tűnik, mintha csak az újonnan elfogadott köztisztviselői törvénybe lenne iktatva, hogy az eskü szövegét félszegen, bátortalanul kell elmondani, nehogy a későbbi munkájuk vizsgálati tárgyát képezőkre túlzott nyomást helyezzenek. Annyi bizonyos, hogy a duettben még nem rajzolódott ki pontosan, ki melyik hangszínt vinné szívesebben.
Ugyanakkor a múlt hét hétfői ülésnap más szempontból is különleges volt. Az Országgyűlésbe bekerült Pelczné dr. Gáll Ildikó helyére a libanoni születésű és az edelényi körzetben Molnár Oszkárral szemben alulmaradó dr. Daher Pierre szintén hétfőn tette le képviselői esküjét. Nem egyszerű. A több szakvizsgával is rendelkező orvos jól hallhatóan nem ejt ki minden hangzót, a „köztársaság” szót egyenesen kerüli. Mindenesetre örülhet a T. Ház, hogy egy arab felsőfokúval rendelkező képviselővel gyarapodott, bár az is igaz, hogy nem ártana letenni egy felsőfokú magyar szóbelit is. Őszintén reméljük, hogy a továbbiakban nem szolgáltat majd túl sok anyagot a blognak dr. Daher és felszólalások helyett inkább a háttérmunkába fogja belevetni magát.
Novák Előd mindig szolgáltat anyagot a Tisztelt Ház-blognak. Csak azért nem idézzük meg a hétfő éjjeli gárda-vita kapcsán bemutatott retorikai teljesítményét, mert 1. még nincs fent a neten a jegyzőkönyv, 2. nem nagyon volt módja beszélőkéjét a maximális fordulatszámra beállítani, mivel a levezető elnök, Latorcai János megvonta tőle a szót. Jó, megígérjük, hogy amint lesz róla anyag, lepapírozzuk itt Önök előtt, t. olvasók.
De most nézzük, miért is kaphatná meg a Démoszthenész-díjat Novák Előd! Múlt hét szerdáján folyt le a dokumentumfilmek nyilvánossága, az alkotói szabadság és az igazság megismeréséhez való jogok egyes kérdéseinek felülvizsgálatáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája, amelyben 15 perces időkeretben lépett fel a jobbikos képviselő. Hozzászólásának különlegességét az adja, hogy a Kulturális és sajtóbizottság elnökével, L. Simon Lászlóval folyatott végtelen deathmatch egy újabb fejezete. Novák nagy terjedelemben, ámde dramatizálva idézi L. Simon egy korábbi bizottsági hozzászólását. Novák Előd az előadó-művészeti törvényjavaslat kapcsán már megcsillogtatta tehetségét a politikai szemantika terén, ezúttal azonban a performansz vizeire evezett, ahol szemmel láthatólag verhetetlen. Olykor tremolóba hajló, lágy drámai altja nem csupán árnyalja felszólalása tartalmát, hanem előlép és tartalommá válik. Az ökölbe szorított/tördelt kéz viszont puszta formalizmus. Egyébként érdemes megnézni a teljes hozzászólást, de nem Novák, hanem a képernyő jobb alsó sarkában lévő Schiffer András grimaszai és gesztusai szemszögéből is. Hasznosabb, mint egy expozé.
A pontszámokról később határoz a blog szerkesztősége. Jöjjön a szöveg és a kép:
„NOVÁK ELŐD (Jobbik): […] Hadd idézzem szó szerint L. Simon Lászlót! Azt mondja ebben a vitában, amikor magyarázkodni kell, hogy miért is ne hívjuk be, miért is ne számoltassuk el a kommunista bűnöző Biszku Bélát.
(8.40)
Azt mondja: "Nem tudom, hogy mit tudna Biszku Béla mindahhoz hozzátenni, mint amit a filmben elmondott, mert az a néhány perc is, amit itt láttam, eléggé megdöbbentő volt emberileg is egyébként. Tehát mindazzal együtt szánalmat is ébresztő, és lehet, hogy most meglepődnek jobbikos képviselőtársaim, de némi együttérzést is" - mondja L. Simon László, tehát azt is ébresztett benne, és így folytatja: "és bizonyos szempontból a családtagokat is értem. Tehát el tudom képzelni azt, nekem is vannak lányaim, négy lányom, mondjuk, fölnőnek a lányaim, és valamiért nem lesznek büszkék arra, amit az apjuk csinált. Remélem, hogy soha nem fogok ebbe a helyzetbe kerülni, és hogy ők sem kerülnek ebbe a helyzetbe. Feltételezem, hogy azért a Biszku-gyerekek sem feltétlenül büszkék arra, hogy miről tehet az édesapjuk. Ezzel együtt az ember nem tudja megtagadni a szüleit, és bizony a kegyetlen, rossz és igazságtalan embereket is szeretik, és ezt méltányolni kell, hogy a saját emberségünket megőrizzük. Ezért javaslom, hogy ne hívjuk meg ide Biszku Bélát, nincs arra szükség."
Hát, szinte a könnyeim patakzottak akkor, amikor szegény Biszku Bélát meg kellett volna hallgatni, hogy szegény családtagjainak, leszármazottainak milyen kellemetlen lett volna, és ez felülírja az ország érdekét, a társadalom elvárását, hogy ezeket a kommunista bűnösöket igenis az alkotmánybeli felhatalmazásunkkal, ha már bíróság elé nem állították, állítsuk most a bizottság elé, és hallgassuk meg. Ez a jobbikos javaslat. Igenis, mi azért is szeretnénk pellengérre állítani, hogy megkérdezzük, és felelősségre vonjuk az előző rendszer bűnei miatt. De a bizottságban elmondtuk azokat az érveket is, amelyekkel egy fideszes hozzáállással, egy langyosabb hozzáállással is lehet támogatni. Hiszen nagyon szép az, hogy fölkérjük a kormányt, hogy orvosolja ezt a problémát, hogy ilyen filmeket egyszerűen csak le lehet tiltani, de azt gondolom, egy szakmai bizottságnak legalább annyira feladata lenne konkrét megoldási javaslatot tenni. És ehhez képest csak átpasszolja a labdát, hogy majd valamikor oldják ezt meg, a legújabb módosító javaslat szerint már majd csak az új alkotmányban kelljen ezt rendezni.[…]”
Ritka csemege, ezúttal a Kulturális és sajtóbizottság legelső üléséről. Sajnos ez csak egy apró részlet, pedig érdemes volna az egész jegyzőkönyvet végigolvasni, főleg Novák Előd rendkívüli teljesítménye miatt (egy mátrixban már vezetjük obstrukciós pontjait és Démoszthenész-díjas hozzászólásairól külön posztban is meg fogunk emlékezni). Az alábbi epizódot az életszerűség, a dramatizáltság, a színpadi utasításokként is olvasható zárójeles megjegyzések különösen olvasmányossá teszik. Az ülést levezető elnöknek, a fideszes L. Simon Lászlónak, (aki egyébként a legújabb ülésrend szerint a napokban került át a harmadik szektor kevésbé szerencsés hetedik sorából a másodikba) a fentiekben már jelzett okok miatt nincsen könnyű dolga, hiszen Novák honatya akkor szól közbe, amikor a kedve tartja; poénja előtt is éppen Novák szerepelt, éppen ezért külön elismerést érdemel a helyzetfelismerés. Az persze rejtély, hogy miért éppen a Jobbik tárgyalójában tartják meg a bizottság alakuló ülését. És az is rejtély, ki telefonált. És miért.
„ELNÖK: Köszönöm szépen. A zárt ülést nyilvánvalóan az indokolta, hogy pályázati döntésekről volt szó; ezeknek egy részét, a bizottsági részeket időközben már feloldották, tehát ez az egyszerű indoka. Valóban később fogja az Országgyűlés megválasztani a tagokat. Mandur képviselő úr hozzászólása - ha valakinek esetleg nem volt világos, amit mondott - ide is kapcsolódik, hogy frakciónként egy-egy tag vesz részt ebben a bizottságban, ugyanakkor a szavazati arány a tényleges frakciónagyságnak megfelelő, tehát az általunk delegálandó egy tag annyi szavazattal rendelkezik, ahányan vagyunk a frakcióban, ezért jelezte képviselőtársam azt az egyharmados problémát.
Én mindennek ellenére azt javaslom, hogy vegyük tárgysorozatba, vitassuk is meg, és később, amikor az új törvényt meghozzuk, akkor ennek megfelelően új bizottságot is hozunk létre. Van-e más kérdés? (Novák Előd: Nekem volt még, hogy mikorra várható a személyek megnevezése.) A gombot a jegyzőkönyv miatt szíveskedjék megnyomni, képviselő úr. (Novák Előd: Az előbb feltettem, és nem akartam megismételni.) Tehát hogy mikorra? (Novák Előd: Igen, azt kérdeztem az előbb, hogy mikor látható a következő határozati javaslat a tagok nevét illetően.) Ezt nem tudom megmondani, képviselő úr. (Az ülésteremben lévő vezetékes telefon cseng.) Az előterjesztők nyilvánvalóan tudtak volna rá válaszolni, de most más bizottsági ülés miatt nincsenek itt. Ez egy mobiltelefon vagy egy rendes telefon? Ja, ez a "vörös" telefon. Igen, de úgy tudjuk, hogy ez most a Jobbik tárgyalója, úgyhogy lehet, hogy a Jobbikot hívják. (Derültség. - Gulyás Dénes: Felvegyem?) Vedd fel, Dénes, szólj bele, mondd meg, hogy bizottsági ülés van. Köszönöm szépen.”
Újabb tücsök és bogár, ezúttal az Országgyűlés Sport és turisztikai bizottságának, valamint Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának együttes ülésén. A levezető elnök és az utóbbi bizottság elnöke egy régi ismerős, a fideszes Pokorni Zoltán, akitől eddig méltánytalanul keveset idéztünk. De ő csak a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György untermannja lehet ebben a hatalmas kétharmados kormányzati poén kivitelezésében. A labda nála pattogott és ő élt a lehetőséggel, de nincsenek kétségeink afelől, hogy a mostanában visszahúzódó és csendes Pokorni is fog még bejegyzést generálni blogunkon. Annyi bizonyos, hogy a hó végi thaz-index elszámolásakor „derülten” fogunk emlékezni erre a bejegyzésre is.
ELNÖK: […] Én is köszönöm. A miniszterjelölt úr jelezte, hogy fél 1-kor szeretne még az ez évi adócsökkentésekkel kapcsolatos szakmai megbeszélésen részt venni - tartok tőle, hogy ez csúszni fog, de hogy minél kevesebbet... (Dr. Matolcsy György: De nem az adócsökkentés!) Nem az adócsökkentés... (Derültség.) Magatokra veszitek... Tehát lehetőség szerint rövid kérdés, és nem annyira problémakifejtő exponálás legyen a feladatunk!
Tücsök és bogár az Ország házából. Táncóra idősebbeknek és frakcióvezetőknek. Parlamenti szemantika és politikai műfajtörténet. Élő és halott anekdoták. Végtelen határok. Padsorról padsorra. Taps.
A T. Ház a facebook-on
Ajánló
Friss topikok
igazi Ténytár:
@ Zagyva azért a védelmére kellhetne!
index.hu/belfold/2015/03/03/apati_kabszeres_cigany_maffia_m... (2015.03.04. 04:15)A focihoz mindenki ért
TrueY:
Megint a dohánygyárak szóltak közbe. Biztos van "közeli" vállalkozó, vagy részvényes... :( (2011.07.05. 10:07)Tekerj
Dr. Vadai Ágnes, bizottsági elnök szeret ültetni
Novák, az állhatatos
Gaudi-Nagy igazán nagy
